Kiállítás a VIDOR-on – A Rejtő-képregények ikonikus alakjai láthatók a könyvtárban
Idén ünnepelné 110. születésnapját Korcsmáros Pál, a hazai képregénykiadás ikonikus alakja. Legendás Rejtő Jenő-figurái a VIDOR Fesztivál keretében kelnek életre a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár képregénytárában. A kiállítás a klasszikus történetek modern, 21. századi újjászületésének kulisszatitkait mutatja be. A látogatók egy komplex vizuális munkafolyamatot láthatnak, amellyel az alkotók hidat képeztek a huszadik századi klasszikus és a mai „Marvel-generáció” vizuális kultúrája között. A tárlat várhatóan szeptember közepéig látogatható.
Modern köntösben a klasszikus Rejtő-képregények
A Rejtő Jenő-képregények klasszikusnak számítanak hazánkban. Az alkotó, Korcsmáros Pál volt hazánk egyik legismertebb képregényrajzolója, idén ünnepelné 110. születésnapját. Az általa létrehozott Rejtő figurák, karakterek generációkat szórakoztattak. A VIDOR Fesztivál keretein belül nyílt kiállítás a könyvtár képregénytárában kapott helyet. Kertész Sándor grafikus művész, a tárlat moderátora, valamint a kiállító Képremény Kulturális Egyesület elnöke elárulta: a mai kor fiataljai számára modernizált képregény változat munkafolyamatait láthatják az érdeklődők. A modernizálás elsősorban Garisa H. Zsolt és Varga Zoltán grafikusoknak köszönhető.
– Digitalizálták ezeket a képregényeket az eredeti rajzok alapján, korszerűsítették, újrarajzolták, újraírták a szöveget, színezték, s most egy nagyon modern, szép album formájában rendszeresen kiadják. Most 14 kötet jelent meg belőle kemény tábla borítással, tehát most már ez fogyasztható a mostani fiatalok számára is
– nyilatkozta Kertész Sándor.
Monumentális képekkel és filmszerű ritmussal szabták át a klasszikus történeteket
A Rejtő Jenő-képregények története a magyar kultúrtörténet és a hazai képregénykiadás egyik legfontosabb fejezete. Ez a folyamat nemcsak megmentette Rejtő karakterét a feledéstől a szocializmus éveiben, hanem vizuálisan is rögzítette a figurákat a magyar olvasók emlékezetében. Kertész Sándor szerint a képregény, mint műfaj máig nagyon népszerű, széles rajongótáborral rendelkezik a világ szinte minden pontján.
– Egy kicsit most már elindult a képregény abba az irányba, hogy ráirányítja a figyelmet az olvasásra. Tehát a különböző kommunikációs eszközökön olyan mennyiségű rövidfilm, TikTok-videó és egyéb éri a fiatalokat, hogy az olvasás viszonylag már nagy dolognak számít. A képregény viszont igényli az olvasást, tehát azt nem lehet nagyon gyorsan végignézni, ahhoz le kell ülni, végigolvasni a szóbuborékokat. Tulajdonképpen azok a legendás mondatok, poénok, amiken mi felnőttünk, mint Rejtő-olvasók, azok bekerülnek a képregénybe, és valóban felkeltettük az érdeklődést az iránt, hogy talán az eredeti művet is elolvassák a fiatalok, fordult a kocka. Míg évekkel, évtizedekkel ezelőtt azt mondtuk, hogy a képregény egy olyan műfaj, amely leszoktat az olvasásról, és nem igényel nagy figyelmet, ma azt látjuk, igényli a nagy figyelmet, s inkább ráirányítja azt az olvasásra
– mondta az elnök.
Kertész Sándor hozzátette: a fiatal felnőttek tömegesen járnak napjainkban a képregény-találkozókra, -programokra, és egyre többen gyermekeiket is bevezetik ebbe a világba. A modern Rejtő-albumok sikeréről még elmondta: a kulcs az volt, hogy az új alkotók hidat képeztek a 20. századi klasszikus és a 21. századi „Marvel-generáció” vizuális kultúrája között. Garisa H. Zsolt teljesen szétbontotta a régi elrendezést, a paneleket átméretezte, néhol egész oldalas, monumentális képek kaptak helyet, ezzel drámai, filmszerű ritmust adva a történetmesélésnek. Ezzel az egész egy modern storyboardnak vagy animációs filmnek hat, a leíró szövegeket pedig drasztikusan megvágták. Így válhatott sikeressé az új Rejtő-képregény, melynek tárlatát várhatóan szeptember közepéig látogathatják az érdeklődők.
