Keresőkutyák a középpontban – Less Ferenc alezredes nyitotta meg a konferenciát
Az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia, Belgium, Kanada és Magyarország kutyakiképző szakemberei a Kynopol keretében március 12–13-án a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ (KÁFK) dunakeszi telephelyén vettek részt szakmai konferencián.
A Kynopol hozzájárulhat a szervezett bűnözés, illetve súlyos nemzetközi bűncselekmények elleni egységesebb fellépéshez. Dunakeszin a kábítószer- és tetemkereső kutyák kiképzése és alkalmazása területén vitatták meg az együttműködés újabb lehetőségeit a szakemberek. A konferencia résztvevőit Less Ferenc alezredes, a ROKK KÁFK vezetője köszöntette. Bevezetőjében elmondta, tavaly a Belső Biztonsági Alap támogatásával indult projekt célja a szolgálati kutyakiképzés és az ebek szolgálatban történő alkalmazásának erősítése.
– A határon átnyúló bűnözés visszaszorításában a kutyakiképzéssel és -vezetéssel foglalkozó egységek kiemelten fontos szerepet játszanak – emelte ki Less Ferenc alezredes a konferencia szerepét. – Ezért is fontos az egyes tagállamok képzési és alkalmazási gyakorlataira vonatkozó információk megosztása európai uniós szinten.
A magyarokon kívül ezúttal Hollandia, Svédország, az Egyesült Királyság, Kanada és Belgium szakemberi vettek részt a képzésen. A holland szakemberek először gyakorlati munkájukról meséltek. Roy van de Zilver felügyelő elmondta, hogy több száz ebbel dolgoznak. A rendőrségen 360 járőr- és 60 úgynevezett munkakutya segíti őket. A holland rendőrség kutyakiképzője kiemelte, hogy országukban nagyon sok helyen eredményesen alkalmazzák a négylábúakat mind a kábítószer-, mind a tetemkeresés területén.
– Fontos, hogy már kölyökként kezdünk foglalkozni a feladatra szánt ebekkel. Tízhetes komoly munka után lélegzetelállító, hogy mennyi mindent elsajátítanak – jelentette ki Roy van de Zilver.
A holland gyakorlat szerint az állatok egy év után kerülnek azokhoz a szakemberekhez, akik majd a továbbiakban dolgoznak velük. Ezután kapnak minősítést. A minősítő tesztet egyébként minden második évben újra elvégzik. A tapasztalat szerint az, akinek már van kutyás háttere, pár hét alatt összeszokik a négylábúval, és hamar profi szintre fejleszthetik a kutya és vezetője közötti együttműködést. A vízen való munka jelenti a legnagyobb kihívást a számukra. Hollandia vízhálózata igen gazdag, ezért ezt a területet fontosnak tartják. A szolgálati ebek általában egy célra vannak kiképezve.
– A vízen való munkára azonban nem mindegyik alkalmas, legalábbis ezt tapasztaltuk a kiképzésük során – folytatta Roy van de Zilver. Próbáltak a módszeren is változtatni, de mások tapasztalatát is elfogadnák, hogy ezt a területet még jobban tudják fejleszteni.
Mindezek után nagy érdeklődés övezte Kalán Ferenc őrnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi kutyavezető alosztályának megbízott vezetője beszámolóját. Ő is a vízi kutatás fontosságát emelte ki. A megye szolgálati kutyái az egész országban ismertek, sőt más megyében is besegítenek, ha kell. A tetemkereső ebek ugyanis kevesen vannak Magyarországon, mivel a legtöbb négylábúnak nincsenek meg a munkához szükséges speciális képességei.
– A négylábúak már a csónakot látva izgatottá válnak, tudják, hogy rajtuk a sor. A jármű elején foglalnak helyet, és a vizet szagolva heves ugatással, valamint a vízfelszín kaparásával jelzik, ha szagot fogtak – magyarázta a szakember. – Szőke Zoltán zászlós (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság) az egész ország területén dolgozott már két kutyával. Jelenleg is két állattal végzi a munkát. Egyébként az egyik eb, bármilyen mélyen is van a holttest, képes kiszagolni. Egy nagy családként képezzük egymást évek óta. Bűnügyspeciális néven említjük ezeket a kutyákat Magyarországon, hivatalos nevük egyébként tetemkereső kutya az Európai Unió számos területén. Nagyon sok helyre hívják a csapatot eltűnt ember vagy halott keresése miatt. Nagyon fontos a kiválasztás erre a területre. A tetemkereső gyakorlatilag egy általános keresőkutya. A magyar jogrend a fajtajelleget is kikötötte. Az új norma szerint viszont már ez másként lesz, mert bármilyen eb lehet majd, csak alkalmas legyen a feladatra. Például: ösztönösen keressen, és az idegrendszere stabil legyen. Ugyanakkor annyiban más a tetemkereső, mint a kábítószer-kereső, hogy nagyon vonzódik a tetemszaghoz. Ezt már az első teszten bizonyítja. Majd egyéb szituációkban folyik tovább a képzésük. A 19 megyéből Szabolcs-Szatmár-Bereg a legkeletibb, és mivel több országgal is határos, sőt Ukrajnával van a külső schengeni határunk, így a munka nagyon sokrétű. Ebből adódóan más megyékhez viszonyítva itt a kutyaszám átlagosan két és félszeres. Van többek között kábítószer-kereső és általános rendőrkutya is a megyében. Komoly, egységes a szakmai irányításuk, és a képzésüket is koordinálják. A Legott Kutató Mentőcsoporttal dolgoznak nagyon eredményesen évek óta.
– Magyarország a kutyák képzésében, ahogy az előbb vázoltakból is hallottuk, az élen jár. Az ehhez szükséges szakemberképzés, a szélesebb körű elméleti és tudományos kutatások terén az európai uniós országok előttünk járnak – fogalmazott Zsoldi Tamás törzszászlós, a ROKK kutyavezető-képző szakoktatója. – A hollandok például, ahogy a szimpóziumon is elhangzott, külön figyelmet fordítanak arra, hogy a kutyavezető is magas szintű oktatást kapjon.
A szakmai konferencia első napján látványos gyakorlatot mutattak be a külföldi kollégáknak a magyar zsaruk a Dunánál. Egy konkrét szagmintát keresett egy kutya csónakból. Jelenleg Magyarországon, minden szakterületet beleértve, több száz keresőkutya van. Ez a lakosság létszámához viszonyítva a középmezőnybe sorol minket.
Forrás: police.hu
Fotó: Marosfalvi Péter
