Hogyan állapítja meg a bíróság a gyermektartásdíjat?

Az terjedt el a köztudatban, hogy a gyermektartásdíj összege a kötelezett bejelentett jövedelmének 15-20%-a. A bíróság bekéri a papírokat (jövedelemigazolás, adóbevallás), és ezek alapján egy egyszerű százalékszámítással már meg is határozza a tartásdíj összegét. Ez a gyermeket nevelő szülőt általában aggodalommal tölti el, míg a kötelezett sok esetben abban reménykedik, hogy a vagyona biztonságban van.

A gyermektartásdíjat a bíróság fix összegben állapítja meg, nem a kereset %-ában. A per megindítását megelőző egy évi összes nettó jövedelmének 15-25%-a egyfajta iránytű, de nem kizárólag ez az egyetlen szempont, amit a bíróság figyelembe vesz.

A gyermektartásdíj mértékének a meghatározásánál elsődlegesen számba kell venni azt, hogy mire van szüksége a gyereknek a megfelelő iskoláztatáshoz, a neveléshez, illetve milyen fizetéssel, vagyonnal rendelkeznek a szülők.

Az is számít, hogy mennyi családi pótlékot, gyermekvédelmi támogatást kapnak a gyerek után. A bírók végig kérdezik (és szükség esetén igazoltatják is) a havi rezsi költséget mindkét szülőnél (víz, gáz, villany, tv-internet, mobiltelefon számla, autó fenntartási költségek stb.), sőt az sem ritka, hogy a mobiltelefon vagy a karóra márkája hirtelen főszereplő lesz.

A gyermek indokolt szükségletei körébe már nemcsak az alapszükségletek (élelmezés, ruházkodás, iskoláztatás, lakhatás) tartoznak bele, hanem például a számítógép, internet használat, mobiltelefon valamint a különórák, nyári táborok költsége is.

Ugyanakkor például a havonta több 100.000 forinttal járó magániskola, illetve luxus utazások költsége csak akkor számolható el, ha az a szülők közös döntése volt.

Egyet nem szabad feledni: ahogyan a gyermekek vállalása a szülők közös döntése volt, úgy a felnevelésük is közös feladat.

A napokban közölt egyetemi felvételi ponthatárok megjelenése további teendőket generál a gyermektartásdíj fizetésével kapcsolatosan. Amennyiben a gyermek nappali tagozaton befejezte a középiskolai tanulmányait, és nem nyert felvételt egyik egyetemre sem, illetve úgy dönt, hogy a továbbiakban nem folytat nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat, abban az esetben az a szülő, akinek részére a tartásdíjat folyósítják, köteles bejelenteni a bíróságon a gyermeke tanulmányainak befejezését. Ekkor a bíróság megszünteti a tartási kötelezettséget peren kívül. E kötelezettség elmulasztása esetén a másik fél, aki a gyermektartásdíjat fizeti, kártérítést kérhet.

Ha a gyermektartásdíjat fizető személynek jut tudomására az, hogy a gyermek már nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat, ő is kérheti a gyermektartásdíj megszüntetését, erre azonban csak peres eljárásban kerülhet sor.

Forrás: Nyíregyházi Törvényszék