Ültünk a mohazöld(?) posztóval burkolt régi, még fel nem újított, de szeretni való épületben, ahol oldalról elegáns csillárok adtak fényt. Magam az emeleten kaptam helyet a „kakasülőn”. Itt ugyanolyan hosszúak voltak a sorok, mint a földszinten, ahol kétoldalt néhány falba épített páholy is rendelkezésre állt ritka alkalmakra. Emlékezetünkben még ma is egymásba feledkezve ül Vitai András és Hartmann Teréz az aranyalmát termő fa alatt, Szabó Tünde pedig tűzről pattant, gyönyörű Ilmaként egyengeti boldogságuk útját. Az enyémmel együtt a te szíved is tele volt büszkeséggel: történelmi esemény részesei vagyunk.

MENNYI FELEJTHETETLEN ELŐADÁS!

Hány éve jársz színházba? 35? Akkor mi félszavakból megértjük egymást. Ha azt mondom: Bozóky István, azt mondod: Léner Péter, azt mondom Csikos Sándor, azt mondod Verebes István, azt mondom Tasnádi Csaba, azt mondod Schlanger András. Mennyi felejthetetlen (és persze felejthető) előadást láttunk az eltelt évtizedek alatt! Ebben a tekintetben számomra ugyanis ez a mérce. Azokat nem volt érdemes világra segíteni, amelyek nem hagytak nyomot igazán az emberek lelkében, kiestek a feledés rostáján. De mennyi ott maradt bennünk! Azt mondod: Segítsd a királyt!, azt mondom: Szigorúan ellenőrzött vonatok, azt mondod: Ványa bácsi, azt mondom: A vágy villamosa, azt mondod: Az ifjúság édes madara, azt mondom: Vérnász... Hány kiemelkedő rendező írta be nevét a Móricz Zsigmond Színház történetébe: Gaál Erzsébet, Ivo Krobot, Szász János, Máté Gábor, Mohácsi János... Hány éve jársz színházba? 35? Akkor mi félszavakból megértjük egymást. Micsoda ragyogó alakításoknak lehettünk itt szemtanúi! Emlékszel, játszott itt Mensáros László, Simor Ottó, Csoma Judit, Csorba Ilona, Fazekas István, Gados Béla, Gazsó György, Hetey László, Juhász György, Megyeri Zoltán, Mészáros Árpád Zsolt, Olt Tamás, Rékasi Károly, Safranek Károly, Szalma Tamás, Varjú Olga... Szabad egyáltalán belebocsátkozni egy felsorolásba, hiszen hányan töltötték e falak között évekig napjaik nagyobb részét, hogy egy-egy este megszülethessen alakításuk révén a csoda? Sok-sok kiváló színész, akinek neve után, szégyenszemre már alaposan kutakodnunk kell emlékezetünkben, pedig hajdan sokunk kedvencei voltak. Hány csodálatos színész kápráztatott el vendégjátékával VIDOR-on innen és túl? Csákányi Eszter, Tordai Teri, Udvaros Dorottya, Hegedüs D. Géza, Kaszás Attila, Trokán Péter... Sokan már örökös tagjaink közül is talán egy égi színtársulat tagjaivá váltak az eltelt évek során, mint Holl István, Kerekes László, Máthé Eta, Pankotay István vagy Szigeti András. Az „alapítók” közül egyedüliként maradt hűséges „földi” társulatunkhoz Bárány Frigyes, aki reményeink szerint még hosszú ideig örvendezteti meg játékával a nyíregyházi publikumot.

Már nagy sikerrel játsszák a színházban A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot

A JÁTÉK ÖRÖM

Hány éve jársz színházba? 35? Akkor mi félszavakból megértjük egymást. Köszönjük társulatunknak mindazt az élményt, amiben az elmúlt évtizedekben részesítettek bennünket. Mit is kívánhatnánk számukra? Útmutatónak talán jó lesz: „A színház játék. A játékhoz sok munka kell, de ha ez a munka a játék örömét adja, nem is érezzük többé annak.” Úgy legyen!

(Szerző: Sz. Kántor Éva)

(Fenti fotó: Jelenetkép a Csongor és Tünde című darabból)