Amiről az utcák mesélnek… (Megjelent a Nyíregyházi Napló február 16-ai számában.)

Az Ipartestület 1893. október 1-től felszentelt Szt. Mihály utcai otthonában látta el a törvénybe foglalt feladatait és élte hétköznapi életét. Tizennégy évi használat után azonban az épületet terhelő adósságok miatt a testület az eladása mellett döntött. Így 1907-ben a város lett a tulajdonosa a nagy belső udvarral is rendelkező teleknek és a nagyrészt vályogból épített épületnek, amelyet a következő évben a szintén városi tulajdonba vett Polgári Fiúiskola céljaira alakíttatott át. Az Ipartestület előbb a város által felajánlott Bocskai utcai régi posta melletti négyszobás épületben kapott helyet, majd 1911-ben a városházi volt tűzoltó laktanyába költöztek. Azonban 1917-ben ezt a helyet is el kellett hagyniuk és állandó probléma lett az elhelyezésük, amely egészen az új székház felépítéséig, 1930-ig tartott.

Ebben az időszakban az Ipartestület elnökei voltak: Stoller Ferenc (1895–1906), Szmolár István (1906–1907), Pivnyik András (1907–1910), Prok Pál (1910–1913), Zomborszky Dániel (1913–1922), Pisszer János (1922– 1925).

Az Ipartestület tagjainak száma 1908-ban 850 fő volt, akik közül a legtöbben szabók, csizmadiák, cipészek és asztalosok voltak. Prok Pál elnök kezdeményezésére, 1910. szeptember 21-én városunkban tartották a debreceni iparkamara kerületébe tartozó iparosok kongresszusát, majd három évvel később immár az ország iparosait óhajtották vendégül látni, amikor az Ipartestületek Országos Szövetsége évi rendes közgyűlését tartotta volna Nyíregyházán, azonban azt a koleraveszedelem miatt elhalasztották. A báli időszak nevezetes eseményének számított az Ipartestület szervezésében tartott „Öregek bálja”, ahová az elnevezéssel ellentétben fiatalokat is vártak, sőt ez arról volt ismeretes, hogy „itt mulat legjobban a bálozóknak mind a fiataljai, mind az öregjei” és az „érdemes iparoscsaládok” is itt adtak egymásnak kellemes találkozót. A bálok bevételét 1919 után már a létesítendő új ipartestületi székház javára ajánlották fel...

Ilyés Gábor helytörténész