Február végén dől el, okozott-e károkat a januári tavasz

A hét végén melegrekordok dőltek meg, több helyen 16 fokot mértek. A szokatlanul enyhe idő azonban számos veszéllyel fenyeget, amennyiben tartós marad. Egyrészt fennáll a veszély, hogy elindul a gyümölcsfák nedvkeringése és rügyezése, így félő hogy a keményebb idő beálltával akár el is fagyhatnak.

A melegrekordokat hozó január eleji időjárás a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, hiszen a ilyenkor még mélynyugalmi fázisban vannak. Ebben az időszakban a nagy meleg és a nagy hideg is csak ritkán tesz kárt bennük.

Illusztráció
(MTI: Balázs Attila)

Különösen kritikus időszak február eleje, közepe, mert ekkor váltanak át a növények az kényszernyugalmi szakaszba, melyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek.

– mondta Ledó Ferenc.

A gyümölcsfák ebben az időszakban válnak érzékenyebbé a tavaszi fagyokra.

Az időjárás-előrejelzések szerint a napokban visszatér az ilyenkor megszokott idő, reggeli fagyokkal. A 30 napos előrejelzések sem vetítenek elő kemény fagyokat február első hetére, akkor is inkább 0–7 Celsius-fok közötti hőmérsékletre számíthatunk.

Az alma és körte esetében már most elkezdődhetnek a metszések, a csonthéjasoknál viszont ez nem javasolt.

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt napok meleg időjárása okozott-e gondot a gyümölcstermesztőknek csak február végén lehet pontos választ adni.

– fogalmazott a FruitVeb elnöke.

A gazdák számára az optimális az lenne, ha február középéig jönne egy több napon át tartó lehűlés, éjszakai mínuszokkal.

A meleg téli időjárás másik negatív hatása, hogy egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, amelyek a tavasz beálltával azonnal fertőzni kezdenek. Ezeket a kártevőket huzamosabb ideig tartó fagy képes gyéríteni.

– mondta Ledó Ferenc.

Ennek hiányában marad védekezés, amely többletköltséget jelent a termelőknek.

Emelkedtek az árak 2017-ben

A mezőgazdasági termelői árak 2017 március óta folyamatosan emelkedtek, éves csúcsukat októberben érték el, amikor 7,3 százalékos volt az áremelkedés – derül ki a statisztikai hivatal adataiból. A gabonafélék ára 9,8, ezen belül a búzáé 11, a kukoricáé 9,6, az árpáé 5,5 százalékkal lett magasabb. A gyümölcsök ára 32 százalékkal – ezen belül az ipari almáé kimagaslóan, 174 százalékkal, a szőlőé 3 százalékkal nőtt. A tavalyi szokatlanul kemény hideg és a tavaszi fagyok is visszavetették a termelést.

Ennek köszönhetően a mezőgazdaság teljesítménye a 2016-os kiemelkedő év után tavaly átlagos volt. A kukoricatermés a 2016-os rekord után csökkent. A gyümölcstermesztők a közepesnél valamivel jobb, a zöldségtermelők viszont jó évet zártak 2017-ben. Így éves összehasonlításban a mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hazai termékhez negatív lesz. Végleges képet csak a negyedik negyedéves GDP-adat után kapunk.

 

Forrás: hirado.hu