Az elmúlt évad egyik legmaradandóbb élményét A név: Carmen című előadás jelentette számomra, amely a Vidéki Színházak Fesztiválján nemrég megkapta a kiváló színházi műhelymunkáért díjat. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018.09.28-i számában.)

Sediánszky Nórát, a Móricz Zsigmond Színház művészeti tanácsadóját a darab megírására Mérimée 1845-ben napvilágot látott novellája, valamint Bizet operája inspirálta. Ő volt a rendezője is a sodró lendületű, szenvedéllyel teli produkciónak.

Két fesztiválon is szerepeltünk ezzel az előadással.

– nyilatkozta lapunknak.

Először a tatabányai MOST Fesztivál kamaraszínházi versenyprogramjában, még márciusban, majd most a Vidéki Színházak Fesztiválján. Ez utóbbin egy speciális díjat vehettünk át, amellyel a zsűri a közös munkát, az egész csapatot díjazta (alkotókat, háttérszemélyzetet egyaránt), és ez nekem nagyon sokat jelent.

Szerették a PRODUKCIÓT

A Most Fesztiválon mi nyitottuk az eseményt, ezúttal mi zártuk, ami lényegesen jobb helyzet, hiszen a zsűri értékelésekor frissebb az élmény. Nagyon szerették a produkciónkat, ezért is hozták létre ezt a „személyre szabott” elismerést. Nagyon örülök neki, mert minden színész és alkotótárs az energiája, tudása legjavát adta hozzá. Schell Judit, a Thália Színház művészeti vezetője a díjátadón kiemelte, különleges formanyelvű előadásról van szó, csodálatos színészekről. Számomra külön öröm volt tőle átvenni a díjat, mert amikor pályám elején három fontos évet töltöttem a Radnóti Színházban, kollégák voltunk, ő is akkor kezdte a pályát.

Különleges Carmenünk van

Mint elmondta, most is meg kellett küzdeniük azzal, hogy az előadás a Művész Stúdió speciális terére készült. Tatabányán is a nagyszínpadon kellett megvalósítaniuk a játékteret és a nézőteret egyaránt, akárcsak most a Pesti Magyar Színházban.

Más lett a nézőtér alakja, az arányok is változtak, nem lehetett teljesen reprodukálni a szokott intim légkört. Színészeink azonban most is fantasztikusan „odatették” magukat, s ez nagyban hozzájárult a produkció sikeréhez. A Carmen név mindannyiunk tudatában ehhez a szenvedélyes, tragikus sorsot megélő, végzetesen vonzó cigánylányhoz kapcsolódik, erre utalt Nóra a darab címével. Az õ műve sajátos, személyes olvasata az ismert történetnek.

Máté monodrámája

Nyíregyházán bérletben „kijátszottuk” már A név: Carment, de Hajdúnánáson márciusban előadjuk majd, s felmerült más vendégjáték lehetősége is.

– folytatta Sediánszky Nóra.

Érdemes megmutatni a kollégáim remek, összeszokott munkáját, ahogy azt is, milyen különleges Carmen Kosik Anita. Bár ezt az előadást, sajnos, Nyíregyházán már nem, de Martinkovics Máté Az egérlyukból című monodrámáját még láthatják a nézők, amelyben én is segítettem kicsit Máténak.

„Érzékeny színházi létezése van”

Társulatunk új tagja idén végzett Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea osztályában. Nagyra tartom Máté tehetségét, jó vele együtt dolgozni, gondolkodni; szeretem érzékeny színházi létezését, amiben ugyanakkor sok humor is van. A mai – sokszor túlhangsúlyozott teatralitású – világban ritka, hogy egy fiatal színész egyedül, csupán néhány tárgy segítségével beszéljen közvetlenül és nagyon személyesen az emberi lélek magányosságáról, esendőségéről, a gondolkodó, túlérzékeny ember perifériára kerüléséről. Bár mindannyian szeretnénk valamilyen közösséghez tartozni, szeretnénk, ha befogadnának, ugyanakkor meg akarjuk őrizni önmagunkat is. Mindenképpen érdemes megtekinteni, mert egy nagy gonddal létrehozott, értékes előadást láthatnak a nézők.

Szerző: Sz. Kántor Éva