Április 8-án lesznek a választások

1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Az azóta eltelt időszakban fiataljaink újabb és újabb nemzedékei váltak értékes és nélkülözhetetlen részévé politikai nemzetünknek.

Magyarország választójoggal rendelkező polgárai az akkori sorsdöntő tavasz óta immár nyolcadik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését.

Az 1990-es polgári demokratikus átmenet lehetővé tette az európai alkotmányos hagyományokból építkező szabad és független Magyarország megszületését.

1990 óta a választás időpontjának kitűzése a köztársasági elnök alkotmányos joga és kötelessége.

Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel – külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt -, a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki.

– közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Áder János köztársasági elnök (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A kampány február 17-én indul

Április 8-ra írta ki az országgyűlési képviselők választását Áder János köztársasági elnök, a választás kitűzésével azonban hivatalosan még nem kezdődött meg a kampány, mert az a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

A nem magyarországi lakcímmel rendelkezők levélben szavazhatnak

Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.

Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, aki a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egyszer. A jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást.

Levélszavazás a bécsi magyar nagykövetségen 2014. március 24-én (MTI-fotó: Filep István)

Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB).

Az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Az öt százalékos küszöb elérése szükséges a pártlista mandátumszerzéséhez

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (öt százalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat

Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amivel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.

Szavazók az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 6-án (MTI-fotó: Biró István)

Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.

A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján. Ez az úgynevezett D’Hondt-módszer, amelyet Victor d’Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.

Az országos listás eredményt várhatóan április 27-ig állapítják meg

Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.

A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Egy nagykövetségen szavazó az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 6-án (MTI-fotó: Filep István)

Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja majd össze

Az alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze – a választást követő harminc napon belüli időpontra -, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt öt törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.

A határidőket az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők, határnapok.

Február kilencedike fontos határidő

Mintegy 7,9 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak február 9. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

Az idei országgyűlési választáson – ahogyan a 2014-es parlamenti választáson is – szavazhatnak a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is, nekik március 24-ig kell felvetetniük magukat a központi névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 7-én éjfélig meg kell érkeznie.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-ig, nagyszombatig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

Május nyolcadikáig kell megalakulnia az új Országgyűlésnek

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 6-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

Esküt tesznek a képviselők az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2014. május 6-án (MTI-fotó: Soós Lajos)

Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia.

Forrás: hirado.hu