Amiről az utcák mesélnek... - Lapok a 120 éves kisvasút történetéből 3.
Van, amikor nem az utcák kövei, hanem a sínek mesélnek. Amikor egy-egy rozsdás csavar, egy régi menetrend vagy egy megsárgult újságoldal mögül előbukkan egy korszak lelkesedése, technikai merészsége és jövőbe vetett hite. Több mint százhúsz évvel ezelőtt a Nyíregyháza és Dombrád közötti kisvasút nem csupán településeket kötött össze, hanem embereket, reményeket és egy modernnek hitt világ ígéretét is sínre tette.
A Nyíregyházától Dombrádig vezető vasútvonalon a Weitzer János által Aradon 1891-ben alapított Gép-, Waggongyár és Vasöntödében gyártott kocsik közlekedtek. A személyforgalom lebonyolításához szükséges kocsik csak 1906 februárjának közepén érkeztek meg, azokat a Nyírvidék tudósítója részletesen bemutatta az olvasóknak.
„A motoros kocsik úgy külső kiállásra, mint belső berendezésre igen csinosak és célszerűek. A motorállás a kocsi egyik végén van elhelyezve. Felette egy fehér bádog kéményszerű alkotmány látható, amely a benzinmotor körül felmelegedett levegő elvezetésére szolgál. A motorálláson van a négy cilinderes, 35 lóerős benzinmotor, amelynek tengelyére van szerelve a villamos dinamó. A dinamóban fejlesztett villamos áram a kocsi alatt lévő villamos motorba jut és ez hajtja a kocsit.” Továbbá „a motoros kocsiban a motorállás mellett van a III. osztályú szakasz 14 ülőhellyel, azután egy kis előtér, a kocsi másik végén az I. osztályú szakasz 7 ülőhellyel és végül a poggyászfülke.” A próbautak során kiderült, hogy visszafelé Ibránytól a nyíregyházi városházáig 1 óra 5 perc volt a menetidő, míg Sóstótól a városmajorig 8 perc. Egyes helyeken a gyorsaságot 30, 35, sőt 40 kilométeres sebességig tudták fokozni. „A próbameneteken résztvevők különösen a zökkenés nélküli sima indítással, a kocsi nyugodt járásával és a könnyű megállásokkal voltak megelégedve.” A világossárga és barna díszítésű motoros kocsiknak mindenütt sok nézője akadt, akik „leplezetlen, őszinte örömmel” vették tudomásul azokat.
A menetrendszerinti személyforgalom 1906. március 4-én, egy vasárnapi napon vette kezdetét. A két irányban naponta három személyvonat közlekedett. Az első vonat Nyíregyháza állomásról reggel 7 óra 13 perckor indult és Dombrádra 9 óra 49 perckor érkezett. A második 10 óra 51 perckor indult és 13 óra 2 perckor érkezett, míg a harmadik délután 5 óra 55 perckor indult és 8 óra 33 perckor érkezett meg. A viteldíjakat a távolságtól és a kocsiosztálytól függően 10 és 100 fillér között állapították meg.
Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu