A bizalom visszaállításán múlik a magyar és a világgazdaság jövője, az euró megmarad, a globalizáció változás előtt áll szakértők szerint, akik Matolcsy György jegybankelnök idei évre várt növekedési prognózisára reagálva fejtették ki véleményüket.

„Pozitív jövőképre és emellett természetesen fizetőképes keresletre van szükség” – mondta a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában Pesuth Tamás közgazdász Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének elemzésére reagálva.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint jelen helyzetben nem feltétlenül elsődleges a GDP, mint mutatószám hangsúlyozása, sokkal fontosabb a társadalmi tényezők vizsgálata, a bizalmi faktor visszaépítése.

Előrejelzésekből sok van, „a mostani bizonytalansági tényezők miatt rendkívül nagy a szórás a különböző prognózisok között. Matematikai szempontból

elképzelhető pozitív növekedés, de negatív, két számjegyű csökkenés is.

Minden azon múlik, milyen lesz a válság lefutása, milyen lesz a lakosság és a vállalatok részéről a magatartás, hogyan reagálnak az intézkedésekre” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy egyes ágazatok visszaesését más ágazatok esetleges növekedése tudná kompenzálni, ez azonban nagyon sok mindentől függ.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Csath Magdolna szintén a bizalomra helyezte a hangsúlyt, az előrejelzésekkel kapcsolatban kifejtette: általában különböző szcenáriókat, lehetséges utakat fogalmaznak meg, jellemzően van egy optimista, egy pesszimista és egy legvalószínűbb, reális becslés.

Az MNB elnöke optimista becslést fogalmazott meg, feltételezem, hogy emellett az MNB-ben is vannak pesszimista és reális becslések is, hiszen a nemzetközi környezettől Magyarország nem tudja magát függetleníti – tette hozzá.

„A nemzetközi előrejelzések a világ valamennyi országára jelentős gazdasági csökkenést vetítenek előre. A legfrissebb európai uniós előrejelzések az egész unióra nagyon sötét képet vázolnak, Magyarország esetében hétszázalékos gazdasági csökkenésről beszélnek, de feltételezem, hogy ez az unió pesszimista becslése” – fogalmazott.

Mennyiségi helyett minőségi szemlélet

Csath Magdolna hangsúlyozta, hogy a munkahelyek megőrzése a jelenlegi helyzetben kulcskérdés, mert „egyszerűbb és hatékonyabb azok megőrzése. Ahhoz, hogy az emberek élni tudjanak, fogyasztani tudjanak, az a legfontosabb, hogy dolgozni tudjanak” – mondta. Kiemelte, ugyanakkor most van lehetőség arra, hogy a

mennyiségi szemléletről átálljunk a minőségi szemléletre.

„Amikor új munkahelyekben gondolkodunk, minőségi munkahelyekben kell gondolkodnunk, amihez viszont tudás szükséges, ehhez viszont befektetés kell, ami egy hosszú távú gondolkodás, egy másfajta jövőkép, mintha csak azt mondanánk, hogy növelni kell a GDP-t” – tette hozzá.

Arra figyelmeztetett, hogy a pénzügyi szektor ugyan minden válságot követően erősödött, viszont ha olcsó a hitel, olcsó a pénz,

„nem biztos, hogy az olcsó pénzt hatékonyan költik el akár az emberek, akár a cégek, akár az államok”.

Mint mondta, „ha sok mindent olcsóbban adunk a befektetőknek, az valójában a befektetőket teszi versenyképessé, nem pedig az adott országot. A jövőképnél fontos, hogy mivel akar akár Magyarország, akár az Európai Unió a jövőben versenyezni. Erre csak egy értelmes választ lehet adni, az innovatív, tudásalapú, nagy hozzáadott értéket előállító gazdasági szerkezettel, amelyet maximális mértékben támogatnak az innovatív gazdasági megoldások”.

Az euró nem szűnik meg, a globalizációban változások várhatók

Az euró jövőjével kapcsolatban optimisták a közgazdászok, és abban is egyetértenek, hogy a globalizáció terén változások várhatók.

Pesuth Tamás szerint

a következő évtizedben nem valószínű, hogy megszűnne a közös európai pénz,

viszont az eurozóna működési mechanizmusa változni fog, már csak a német alkotmánybíróság minapi döntése miatt is érdemes néhány dolgot átgondolni.

A globalizáció kapcsán kifejtette: „a szemünk előtt zajlik a globális értékláncok átalakulása, nagyon sok ország próbálja előállítani otthon azt, amire van lehetősége, hiszen láthattuk, hogy a szállítás fennakadása esetén a gyártásban milyen fennakadások keletkeznek. Ugyanakkor fontos, hogy az egyes tagállamok összehangolják ezeket a gazdaságpolitikai lépéseket.”

Csath Magdolna szerint „számunkra nagy lehetőség lenne a V4-eken belül létrehozni globalizációs láncokat”. Leszögezte: mindez azon fog múlni, hogy a vállalatok hogyan viselkednek a jövőben, mert végső soron

a globalizáció pénzről, profitmaximalizálásról, költségminimalizálásról szól,

és ezért nem tudja a társadalmi problémákat kezelni.

„A vállatoknak kell megváltozniuk ahhoz, hogy ne csak a profitot nézzék, de társadalmi hasznosságra is gondoljanak, de hogy a globális tőke hajlandó-e lesz így megváltozni, azzal szemben egy kicsit szkeptikus vagyok” – mondta.