Tisztelgés báró Buttler Sándor emléke elõtt


2017.03.12.


A két világháború között a Szabolcs vármegyei cserkészélet jelentõs személyisége volt báró Buttler Sándor, a szabolcsi cserkészifjak fõcserkésze, akit nagy tisztelet, szeretet és megbecsülés övezett. (Megjelent a Napló 03.10-ei számában.)


 1865. március 25-én született Balassagyarmaton. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a mödlingi katonai akadémia elvégzése után, mint hadnagy a 12. huszároknál kezdte meg pályafutását, késõbb a 14. huszárezredben szolgált 19 évet. 1907-ben, mint százados vonult nyugalomba, majd a palánkai méntelep felügyelõje lett. 1914-ben érdemei elismeréséül õrnaggyá léptették elõ. 1917-ben vált meg végleg a katonai pályától, ekkor telepedett le feleségével és két nagylányával Sóstóhegyen.

Új élethivatást talált a cserkészetben, és a sorstól még egy negyedszázadot kapott, hogy a liliomos zászló alatt tevékenykedjék. 1926-ban a Magyar Cserkészszövetség Szabolcs vármegyei Intézõ Bizottságának elnökévé is megválasztották. A cserkészet bearanyozta öregkorát. Sok-sok szabolcsi cserkésztõl vette ki a fogadalmat, akik körében nagyon népszerû volt. 1935-ben, a hetvenedik születésnapja alkalmából egy titokban elõkészített, kedves ünneppel lepték meg. Tamáska Endre köszöntõjében megjegyezte: „Buttler Sándor azon kevesek közül való, akik a cserkészéletet teljesen élik”. A Baross cserkészek csapata, amely híres volt a fúvós zenekaráról, a vármegye fõcserkészének névnapján szerenáddal kedveskedett. A nyíregyházi csapatok egyik ünnepségén a mûsort konferáló egy alkalmi rigmussal lepte meg: „A mi jó elnökünk az Isten éltesse, álmainak álmát, Nagymagyarországát cserkészei élén õ még megérhesse”.
Életének 77. évében, 1942. március 12-én hunyt el. Koporsóját huszárok és cserkészek díszkísérete mellett vitték az Északi temetõbe, ahol Máczay Lajos, az Evangélikus Kossuth Gimnázium vallástanára és cserkészparancsnoka mondott búcsúbeszédet. Az elhunytat végakaratához híven cserkészegyenruhájában temették el. Síremlékén a neve alatt egy cserkészliliom látható.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)





« vissza

TOP24
Legfrissebb hírek videóval
Programajánló
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”

Hermann Ottó javasolta 1900-ban, hogy hazánkban is szenteljenek egy napot a madaraknak és a fáknak.

Angolkisasszonyok Nyíregyházán

Nyíregyházán Énekes János prelátus-kanonok hívására 1929-ben telepedtek le.

„Nem feledésben van orvosság, hanem éppen az emlékezésben

Emléktáblát állított a város 1998-ban a Felvidékről áttelepített magyar családok tiszteletére.

„Énekelj, magyar ifjúság!” – Kodály-hangverseny 1942-ben

Kodály Zoltán 1926 majd 1937 után 1942-ben is tiszteletét tette városunkban.

Kodály-hangverseny 1937-ben

1982-ben emléktáblát helyeztek el a Móricz Zsigmond Színház épületén.

Eredetileg püspöki palotának épült...

Talán kevesen tudják, hogy a Sóstói út elején álló épületet eredetileg püspöki palotának építették.

Ezt olvasta már?
X
Hírek pénteken kétpercben
A Nyíregyházi Televízió híreinek képes összefoglalója.
Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Impresszum Írjon nekünk
© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!