Szarmata jelek a föld alól két megyében - Meglékelt koponya is előkerült

Szarmata jelek a föld alól két megyében - Meglékelt koponya is előkerült
17 hektáron folytak az ásatások

Évente 150 ezer járművet készít majd a BMW Magyarországon, több mint ezer dolgozót foglalkoztatva a debreceni gyárában. A terület – amin hamarosan elkezdődik az építkezés – azonban nemcsak azért érdekes, mert itt gurulnak majd le Magyarországon elsőként – többek között – az X6-ok és a Mini Cooperek, hanem mert már maga a föld is titkokat rejt. Ezek megfejtésében segítettek a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei.

Föld alatt megbúvó egykori települések, temetők, kerámiaanyagok vagy éppen emberi maradványok. Könnyen lehet, hogy ott, ahol ma még virágok nyílnak, autók szelik át az utat, netán minden nap végigsétálunk, a földfelszín alatt évezredes leletek rejtőznek. Ilyenekből pedig az utóbbi években egyre több került elő Szabolcs-Szatmár-Bereg és a környező megyékből is.

17 HEKTÁRON FOLYTAK AZ ÁSATÁSOK

A nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei, a debreceni Déri Múzeum felkérésére, januártól dolgoztak az épülő BMW gyár 400 hektáros területén – ebből 17 hektáron folytak az ásatások, melynek egy részén végeztek megelőző feltárást a múzeum régészei. Ennek során 180 régészeti jelenséget tártak fel.

– Ezek a császárkorra datálhatók, és a szarmata néphez köthetők, ám érdekes módon viszonylag kevés volt az, ami leletanyagot is tartalmazott, de ennek ellenére jellegükben nagyon is érdekeseknek bizonyultak - ismertette az ásatás részleteit Pintye Gábor, a múzeum régésze. A lelőhelyen római császárkorból származó szarmaták lakta település szélét, épületeket, tárolókat, terménytároló gödröket, kutakat, füstölőket és árkok maradványait találtuk meg, de kerámiák és csontok is előkerültek.

MEGLÉKELT KOPONYA IS ELÕKERÜLT

Pintye Gábor azt mondja, megyénkben a régészeknek az utóbbi 1-2 év fő feladatát a Nyíregyháza nyugatról elkerülő út több szakaszának a feltárásai jelentették. Olyan, a hun hódítás idejére tehető szarmata népcsoport telepeit és temetőit tárták fel, ami nagyon érdekes leletanyagot hozott. A változatos kerámiaanyag mellett sírok is előkerültek.

– Nagyon szerencsés voltam, mert egy olyan kis temetőrészletet tártam fel, amit már egy elpusztult faluba ástak bele. Itt találtam egy meglékelt koponyát is. (Az élő emberen végzett koponyalékelésnek két fajtája van. Az első az úgynevezett sebészi trepanáció, amelynek során egy csontdarabot eltávolítottak az agykoponyából. Aki ilyet végzett, valószínűleg pontos anatómiai ismeretekkel rendelkezett, és sokszor életet is mentett. A trepanáció másik fajtája a jelképes koponyalékelés volt, ennek okai máig ködösek – a szerk–. Ez azért is érdekes, mert honfoglaló őseinknél volt ez inkább megfigyelhető, de ott sem gyakori. De az, hogy a szarmatáknál is van itt, a Kárpát- medencében, tudomásom szerint ez unikális.

NÁLUNK LEHET A „KULCS”

Bár – a régészek munkájának köszönhetően – szinte folyamatosan újabb és újabb leletanyagok kerülnek elő a föld mélyéről, még most is vannak olyan kérdések, amelyek megoldásra várnak, és amelyekre a válasz valószínűleg pont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a földfelszín alatt található.

– Elsősorban a császárkor végével a bukás utáni időszak ,    a hun előrenyomulás időszakával kapcsolatban merül fel még számos kérdés. Tudjuk, és források is beszélnek róla, hogy számos népcsoport járt a megye területén, de ezeket azonosítani nagyon nehéz, annak ellenére, hogy mindez az egyik fő törekvése a régészetnek. Talán tényleg itt lehet a kulcs valahol a megyében. Maga a megye, azon belül is a szatmári és a beregi régió az talán a kutatottság hiánya miatt ahol fogalmunk sincs arról, hogy másfélezer éven keresztül, konkrétan kik éltek. Vannak sejtéseink, településleleteink, de sírjaink, amikből etnikumra lehetne következtetni, nincsenek. Talán hamarosan lesz egy újabb fejlesztés, amely – a szükséges régészeti feltárások során – megoldást ad majd a titkokra.

KUTATÁS ELÕZI MEG

– Amikor valahol nagyberuházás veszi kezdetét – beszélhetünk itt autópálya- vagy éppen egy gyárépítéséről – akkor azt mindig előzetes régészeti kutatások előzik meg, melynek során elkészül egy régészeti dokumentáció. Ilyenkor a kollégák bejárják az adott terepet, majd mikor már rögzítették a térképen a lehetséges lelőhelyeket, akkor ott úgynevezett szondaárkokat húznak, és ezek segítségével próbálják meghatározni a lelőhely intenzitását, kiterjedését. Ezt követően a múzeumok, a magánrégészeti cégek a dokumentáció fényében kezdik el a lelőhely teljes feltárását.