Önkéntes madármentőt kérdeztünk: mit tegyünk, ha sérült madarat, árva denevért találunk?

Önkéntes madármentőt kérdeztünk: mit tegyünk, ha sérült madarat, árva denevért találunk?
Önkéntes madármentőt kérdeztünk: mit tegyünk, ha sérült madarat, árva denevért találunk?

Egy szárnyaszegett madár minden jóérzésű embert segítségnyújtásra ösztönöz. Így vannak ezzel Nyíregyháza polgárai is, akik sorra találják városunkban és annak külterületén a különböző sérült vagy elárvult(nak tűnő) fiókákat és denevéreket.

Nem mindig szerencsés magunkhoz venni és pátyolgatni őket, de mi az, amit biztosan tehetünk az érdekükben? Erre a kérdésre a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány kuratóriumi tagja és önkéntes madármentője, dr. Kiss Csaba válaszolt szerkesztőségünknek.

Nézzünk körbe a helyszínen!

Nem mindig van rá szükség, hogy a madarakat megmentsék. Énekesmadarak esetében például, amikor a fiókák már elég nagyok, kiugrálnak a fészekből. Ekkor már a szülei tanítgatják őket repülni és élelmet fogni maguknak. Tehát nagy valószínűséggel a kicsi szülei a közelben vannak (esetleg egy magasabb fán vagy tetőn) és figyelik a mozgásukat. De aki nem biztos abban, hogy ez történik, az inkább telefonáljon

– magyarázta dr. Kiss Csaba, akihez már rengetegen fordultak segítségért az elmúlt években.

Szárnyas barátaink tehát nem feltétlenül hagyták magára a kicsinyüket, hanem csak egy tanulási folyamat kellős közepén vannak. Éppen ezért érdemes picit hátrébb vonulni és megfigyelni, hogy esetleg a madárka szülei a közelben vannak-e.


Egy kedves plakát, mit tegyünk, ha fiókát találunk. Fotó: Magyar Madártani Egyesület

Egy út közepén tengődő fiókát például elég, ha a legközelebbi bokor alá helyezzük.

Betegnek tűnő madarat viszont meg kell fogni és telefonálni az illetékes, helyi madármentőnek.

Miről ismerjük meg a beteg madarat?

A látható sérüléseken kívül van valami, ami biztosan arra utal, hogy nagy a baj:

Arról lehet megismerni a beteg madarat, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy (vad)madarat meg lehet fogni, akkor szinte biztos, hogy nagyon súlyos beteg. Alapvetően a vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva el is repül. Akkor is, ha kissé már beteg. Ha nem repül el, akkor vagy sérült a szárnya, vagy olyan súlyos beteg, hogy órái vagy percei vannak hátra.


A fotó illusztráció. Forrás: Internet

Ha tudjuk, mindenképpen fogjuk meg az ilyen sérült madarat, akkor és ott, ahol észrevettük őt. Ki kell használni a lehetőséget, hogy megmentsük, ugyanis előfordulhat, hogy (ijedtében) összeszedi magát és utolsó erejével mégis elszáll. Ez viszont nem jó, mert lehet, hogy sosem találjuk meg, akkor pedig biztos, hogy nyomorultul elpusztul. Ha viszont sikerül megfogni és időben szakemberhez juttatni, akkor lehet, hogy még meg tudják menteni. Az esélyt mindenképpen adjuk meg neki, bármilyen madárról van szó.

Hogyan kell megfogni egy madarat?

A sérült, beteg madarak fellelhetősége az utak mentén, villanyvezetékek alatt, villanyoszlopok tövében, baromfitelepek, fácántelepek környékén és vizekben gyakoribb. Főleg a nagyobb testűek, elsősorban ragadozók és nagy gázló madarak kerülnek meg, mert egyrészt jobban észrevehetőek, másrészt nagyobb energiatartalékaik révén tovább bírják ki élve, mint az apróbb énekesek.

A beteg madarak megfogása balesetveszélyes lehet, a ragadozók karmaikkal, a gólyák, gémek csőrükkel védekezhetnek. Ezért célszerű a madár fejét letakarni, és bőrkesztyűvel a csüdjét és nyakát óvatosan átfogva, szárnyát testéhez simítva, hónunk alá véve rögzíteni.

Egy dobozba kell rakni a sérült madarat, amíg megérkezik a szakszerű segítség. Fotó: dr. Kiss Csaba

Dr. Kiss Csaba még hozzátette:

Érdemes kartondobozba tenni és nyugodt, esetleg félhomályos helyen biztonságba helyezni. Pár csepp vizet csepegtethetünk esetleg a csőrére. Többet ne, mert könnyen félrenyelheti, könnyen a légcsövébe juthat és akár tüdőgyulladást is okozhatunk vele. Táplálékot ezért semmiképpen se adjunk a madárnak. Ami a legfontosabb, hogy minél hamarabb a megfelelő ellátóhelyre jusson a sérült/beteg madár.

Hivatalosan tehát, aki nem állatorvos vagy nincs engedélye arra, hogy védett állatokkal foglalkozzon, az annyit tehet, hogy elsősegélynyújtást követően a lehető leghamarabbi ellátási pontra eljuttatja. Védett állat csak addig lehet magánszemélynél, amíg az állatmentők érte mennek. Tovább nem, mert az a törvény szerint komoly bírsággal járhat.

A madarakat a törvény is védi!

Sérült vörös vércséről is hallottam, akit a megtaláló meg akart tartani. Ahogyan korábban említettem, erre magánszemélynek nincsen lehetősége, mert a törvény az ilyet bünteti.

 

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről *

Tartásra vonatkozó szabályok

7. § *  (1) Védelemben részesülő állatfaj egyedének mentési szállításáról annak megkezdése előtt a szállítás végzője – a megfelelő elhelyezés érdekében – tájékoztatja az egyed megtalálásának helye szerint illetékes természetvédelmi hatóságot. A természetvédelmi hatóság felvilágosítást ad arról a mentőközpontról, ahol az egyed elhelyezhető.

Védett növény- és állatfajok, társulások

42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj*

b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;

m) egyedének háziasításához.

44. § (2) Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak – ha e törvény másként nem rendelkezik – az igazgatósághoz be kell jelentenie.

Természetvédelmi bírság

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti;

b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;

c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat;

d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja;

e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez,

természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

/Részlet a jelenleg is hatályos jogszabályból./

Tévhit, hogy jó a szaglásuk!

Nem igaz, hogy a madaraknak jó a szaglása, és az „ember szaga” miatt nem fogadják vissza kicsinyeiket a szülők.

Dr. Kiss Csaba egy gólyával. Fotó: dr. Kiss Csaba

Erre egy konkrét példát említett a madármentő:

Kutatási célból kitelepített odúba fészkelő madarakat amikor meggyűrűznek, akkor sincs probléma, hogy az ember megérinti, mert az anyamadár ugyanúgy visszaül a fészkébe és gondozza kicsinyeit, mint korábban.

Denevért inkább ne fogjunk meg!

Tulajdonképpen rengeteg vadállat kerül a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítványhoz, csak ritkábban. Denevér esetében minél hamarabb szakembert kell hívni. A „bőregerek” megfogása nagyon veszélyes, mindenképpen kerülni kell, hogy megharaphasson, mert ők veszettség vírust hordoznak. Könnyen megfertőzhetnek például egy sebet, ha sikerül benyálazniuk.

Dr Kiss Csaba a denevéreken is szokott segíteni. Fotó: Dr Kiss Csaba

A kicsi „batmanek” esetében a táplálékhiány a leggyakoribb ok, ami miatt akár napközben szem elé kerülhetnek, de őket is érhetik sérülések. Akár egy bagoly támadása után is földre hullhatnak, ami miatt nem tudnak utána újra repülni.

Természetesen más madarak csípése is veszélyes, de a denevéré a legveszélyesebb az ember számára.

Nyíregyházán a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány önkéntese dr. Kiss Csaba, sérült madár (és denevér) esetén őt lehet hívni: 06-70/931-0333.