Nyíregyháza újabb büszkesége Dittrich-Varga Fruzsina, aki a Mulan magyar szövegét írta!

Nyíregyháza újabb büszkesége Dittrich-Varga Fruzsina, aki a Mulan magyar szövegét írta!
Mulan. Fotó: Disney

Gondolták volna, hogy egy amerikai film, amit a moziban ülve kényelmesen néznek magyar nyelven, akár egy nyíregyházi fiatal hölgynek is köszönhető? Pedig lehetséges! A mozikban már látható Mulan című film magyar szövegét és magyar feliratát a nyíregyházi Dittrich-Varga Fruzsina készítette el.

Fruzsina már 11 éve fordít főleg sorozatokat, egész estés filmeket magyar nyelvre, és már egyre nagyobb sikere van a szakmában. Erről árulkodik az is, hogy legutóbb egy Disney-mozifilmet fordíthatott – ami egy igazán megtisztelő feladat. Interjúnkban kíváncsiak voltunk a munkájára és természetesen arra, hogyan vélekedik erről a megtisztelő feladatról.

Milyen szerepet játszottak életedben az idegen nyelvek?

Már általános iskolában is német nyelvtagozatos voltam. A Sipkay Barna középiskola kéttannyelvű német tagozatán folytattam további tanulmányaimat, onnan a harmadik évben átmentem a Kölcsey Ferenc Gimnázium történelem szakára. Akkor még nem igazán tudtam eldönteni, mivel szeretnék majd foglalkozni, és ez a felsőoktatásba történő felvételimen is látszott: jelentkeztem orosz, japán, kommunikáció és média, illetve jogi szakra is.

Hogyan jött a képbe a japán?

Már a Kölcseyben is írtam egy japános újságba, a Mondóba. Az animés világnak köszönhetően ismerkedtem meg Imri Lászlóval, akivel később közösen kezdtünk fordítani, és aki szintén kiváló nyíregyházi szinkrondramaturg.

Dittrich-Varga Fruzsina. Fotó: saját.

Nyíregyházáról a Károli Gáspár Református Egyetemre kerültem, ahol a japán szakon középfokú szinten tudtam megtanulni a japán nyelvet.

A fordító és tolmácsképző mesterszakot is elvégeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Ismerősöm lett Solti Antal is, aki az ANIMAX csatorna főszerkesztője volt. Említette, hogy az egyik szinkronstúdióban szükség lenne japán fordítókra, én pedig örömmel csatlakoztam hozzájuk 2009-ben. A fordítás alapjait Szép Erzsébettől tanultam meg, akit azóta is a mentoromnak tartok. Évekig szinte csak japán rajzfilmeket fordítottam.

Hogyan alakultak a munkáid, hogyan tudtál fejlődni a szakmában?

A mesterszak elvégzése után négy évig dolgoztam produkciós vezetőként egy szinkronstúdióban, ami azért volt nagyon hasznos, mert a szinkron másik oldalát is sokkal jobban megismertem, és világossá vált, hogy pontosan mi zajlik egy forgatáson.

A legnagyobbaktól tanulhattam: Dezsőffy Rajz Katalin, Aprics László, Faragó József, Marton Bernadett, Juhász Anna mind olyan szinkronrendezők, akiknek nagyon-nagyon sokat köszönhetek.

Fordítóként milyen sikereket értél el, amire büszke vagy?

Nekem már az hatalmas elismerés, ha jó munkákat kapok. Gondolok itt az ismertebb, népszerűbb sorozatokra, vagy éppen olyanokra, amelyek hozzám közel állnak.

Japánról már régóta nem fordítok, angolról viszont annál inkább, és a számomra jelentősebb elismerések is az angol fordításokhoz köthetőek: az HBO-n futó Watchmen sorozaton Blahut Viktorral közösen dolgoztunk, de például az Eufóriát is én fordítottam, amely 2019 szeptemberében a közönség véleménye alapján megkapta a legjobb sorozatszinkronnak járó díjat. Egyébként is kedvenceim közé tartoznak a tinik nehézségeiről szóló sorozatok, de a horror, az akció és a fantasy vonal is jöhet bármikor.

A 2019-es Szinkronikum Gálán a legjobb szinkrondramaturg-fordító kategóriában jelöltek engem is. Ennek érdekessége, hogy tulajdonképpen azok közé választottak be engem, akik szerintem a legjobbak ebben a szakmában. Megtisztelő volt, hogy a példaképeimmel együtt lettem jelölve: Gáspár Bence (ő fordította az elmúlt évek Marvel-filmjeit), Speier Dávid (pl. Trópusi vihar, Mission Impossible-filmek, Halálos iramban-filmek), Tóth Tamás (Harry Potter-könyvek és -filmek) és Blahut Viktor (pl. Stranger Things, Előre). Szeretnék egyszer csak fele olyan jó lenni, mint ők.

Sokat dolgozom Blahut Viktorral, szoktuk is egymás munkáját lektorálni. Jó pár sorozaton dolgoztunk már együtt, például: Lovecraft földjén, A szolgálólány meséje, Hatalmas kis hazugságok vagy a Mr. Robot.

Tavaly pedig jött egy nagy Disney-film: a Mulan.

Bár már korábban is fordítottam kisebb mozifilmeket, ez a film számomra egy valóra vált álom volt. Egy Disney-mozit fordítani nagy presztízs!

Mulan. Fotó: malaymail.com

A Mulan egy kínai ballada amerikai feldolgozása. Mivel a Károli japán szakán kínai történelmet is tanultam, ezért szerencsés, hogy éppen hozzám került a film, és rám gondoltak. Óriási örömmel fogtam bele a fordításba. Természetesen a volt kínai professzoromtól is kértem segítséget, hogy biztos legyek például a kínai nevek magyar átírásában – ugyanis a feliratot is én készítettem hozzá.

Mulan. Fotó: Disney Studio

Nagyon élveztem a Mulan fordítását. Jól megírt párbeszédekre mindig öröm szép szöveget írni. Hálás munka volt ez számomra, és igazán megtisztelő volt, hogy rám bíztak egy ekkora jelentőségű filmet.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen film lefordítását?

Nem szoktam előre megnézni a filmeket, amiket kapok, munka közben ugyanis látom még eleget. Elsőre egy nyers szöveget írok, ami majd a film szövegének gerincét alkotja. Külön jelzem magamnak például a szóvicceket és a problémásabb kifejezéseket is. Aztán szájra írom a szöveget: figyelni kell például arra, hogy az ajakkerekítések jó helyen vannak-e, illetve hogy akkor ér-e véget a lefordított mondat, mint amikor az eredeti színész becsukja a száját. Ugye én ezeket a saját beszédtempómban felmondom, elpróbálom, hogy biztosan jó lesz-e úgy. Ha tudom előre, hogy egy-egy karaktert ki fog szinkronizálni, és annak a színésznek ismerem a beszédtempóját, azt is igyekszem figyelembe venni.

Mulan. Fotó: Disney Enterprises Inc.

A munkám során nem ritka, hogy egy-egy jelenetet akár tizenhatszor is megismételjek ahhoz, hogy jól passzoljon a szöveg az eredeti szereplő szájmozgásához.

Alapvetően minden film szövegét megkapjuk eredeti nyelven, de volt olyan, hogy például bolgár filmet angol közvetítőnyelven fordítottam. Ehhez egy nagyon szuper angol nyelvű scriptet kaptunk, amivel teljesen jól át lehetett adni magyar fordításban is az eredeti bolgár film mondanivalóját.

Akik szeretnének ebben a szakmában dolgozni, számukra milyen tanácsaid vannak?

Azt tudni kell, hogy egy fordító otthon ül egész nap, és ha jól akar keresni, akkor tökéletesen izoláltan kell élnie. Én rengeteget dolgozom (napi 10-12 órát a hét minden napján), mert a munkák (rövid) határidősek. Viszont cserébe egész nap filmeket nézek, ami – valljuk be – nem annyira rossz.

Ezt a szakmát sokan dokumentumfilmek hangalámondásainak fordításával kezdik: ez egyfajta szinkronizálási technika, melynek során a film eredeti hangsávját megtartják, csupán lehalkítják azt, és egy színész rámondja a célnyelvi szöveget. Így egyszerre lehet hallani az eredeti és a magyar hangsávot.

Én rajzfilmszinkronokkal kezdtem, de hangalámondások fordítását is vállaltam párszor.

Azt gondolom, hogy muszáj bejárni a forgatásokra: egyrészt hasznos dolog a kapcsolati tőke, én sokat nyertem azzal, hogy ismerem ennek a szakmának a szereplőit. Másrészt pedig kell a visszajelzés arról, hogy megfelelőképpen végezzük-e a munkánkat.

Minden kezdő fordítónak azt javaslom, hogy sokat olvasson, mert a jó szinkronhoz elsősorban magyarul kell tudni. Ehhez jó könyveket kell olvasni: vagy magyar írók műveit, vagy jól fordított könyveket. Ezen felül azt szoktam tanácsolni, hogy nézzenek jól megírt szinkronokat, és ne essenek abba a hibába, hogy mindent csak eredeti nyelven fogyasztanak.

Illetve mindenki találjon magának egy-egy „hőst”, egy olyan szinkrondramaturgot, akire fel tud nézni, és akinek a munkájából ihletet tud meríteni.