Mi köze a csokinyuszinak a Húsvéthoz? Sokféle magyarázat létezik, íme néhány!

Mi köze a csokinyuszinak a Húsvéthoz? Sokféle magyarázat létezik, íme néhány!
A Húsvét 2019-ben áprilisra esik. Húsvétvasárnap: 2019. április 21. Húsvéthétfő: 2019. április 22.

Már hetekkel ezelőtt ellepték a boltokat az ünnep elengedhetetlen kellékei, a csokinyuszik és a tojások, de mégis mi köze van a Húsvéthoz csokinyuszinak? Sokféle magyarázat létezik, ezekből szemezgetünk.

  • A kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon Ostrát, a tavasz és a megújulás istennőjét ünnepelték. Ostra nevéből származik a húsvét angol (easter) és német (Oster) elnevezés. Ostrát mindig tavaszi virágokkal a kezében, tojásokkal és nyuszikkal ábrázolták. A legenda szerint Ostrának volt egy színes tojásokat tojó madara, amit tavasz ünnepén nyuszivá változtatott és a színes tojásokat Ostra a gyerekeknek adta.

 

  • Ugyanennek a legendának egy másik változata szerint Ostra egy sebzett galambot változtatott nyuszivá, így mentette meg az életét, a hálás nyuszi pedig feldíszített tojásokkal köszönte ezt meg. Ez a tojást tojó nyuszi egyik magyarázata.

 

  • A Florida Egyetem Gyermekirodalmi és Kulturális Központja szerint az ünnep és egyben a húsvéti nyúl eredete is a 13. századi, a kereszténység elterjedése előtti, többistenhitű Germániába vezethető vissza, ahol akkoriban Eostra teuton istenség volt a tavasz és a termékenység istennője, akinek a tiszteletére nagy lakomákat tartottak a tavaszi napéjegyenlőségkor. Az ő szimbóluma volt a magas szaporodási rátával büszkélkedő nyúl. Húsvét napja ugyanakkor az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik.

 

  • Egyes források szerint a húsvéti tojás Jézus feltámadását testesíti meg, ez az asszociáció azonban jóval később, a római katolicizmus uralkodó vallássá válásával alakult ki a 15. századi Németországban, összemosódva a populációba beivódott pogány hiedelmekkel.

 

  • Egy elmélet szerint a húsvéti nyúl egy egyszerű félreértésből került az ünnephez kapcsolódó jelképek közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. Egy másik elmélet úgy tartja, hogy a tojást és a nyulat már az ókorban a termékenységi szimbólumok közé sorolták. Köztudott, hogy a nyulak rengeteg utódot nevelnek fel, ezért a tavaszi napforduló idején a Föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották.