Ma van a méhek világnapja – Élelmiszereink nyolcvan százaléka nem jöhetne létre nélkülük!

Ma van a méhek világnapja – Élelmiszereink nyolcvan százaléka nem jöhetne létre nélkülük!
Fotó: Kohut Árpád

A méhek évekkel ezelőtt kerültek fel a veszélyeztetett fajok listájára, mert számuk drasztikusan csökken. Egy 2019-es tanulmány szerint tizenhat százalékkal apadt például csak a mézelő méhkolóniák száma.

 

Hogy Einstein mondta-e, vagy sem, azt nem tudni pontosan, de nevéhez kötnek egy legendás szállóigét, miszerint: „Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését.”

Fotó: Kohut Árpád

A Föld mezőgazdaságának hetven százaléka ma kizárólag a méhektől függ, akik beporzó tevékenysége nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni, így a fauna gyakorlatilag nagyon rövid idő alatt megtizedelődne a világon. Erre tekintettel 2019 őszén az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a méheket.

Méhek napja és méhek világnapja

A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2018-tól a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét.

Ha veszel egy kiló mézet, tudd, hogy ekkora mennyiség előállításához 50–60 ezerszer kell fordulniuk.

Forrás: 
WMN.hu

A május 20-i dátum nem véletlen, ugyanis 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt. Munkásságának fontosságát már akkor felismerték és nagyra becsülték.

Fotó: Illusztráció

A méhek világnapján tanuljuk meg a népszerű mondást, és segítsük annak megvalósulását: „Ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet is! Ha sok mézet fogyasztunk, akkor védjük a saját egészségünket!”

A pandémia nem, de az időjárás miatt idén hátrányból indulnak a méhészek

A Nyíregyházi Méhészek Egyesületének elnöke, Hok József a Nyíregyházi Televíziónak adott interjút az ágazat jelenlegi helyzetét illetően:

„Sajnos siralmas a helyzet számunkra, mivel másfél-két hete ez a mínusz 8-10-12 fokos hőmérséklet úgy tűnik, hogy megpecsételte az akác sorsát, teljesen lefagyott. Az akác másodvirágzása, ami történt, az végül is lehet, hogy fog hozni virágot, de az a virágmennyiség már sokkal kevesebb lesz, körülbelül egyharmada a normál virágzásnak. Ezt sarjú akácnak nevezik és igazából minimális nektárt is ad”– közölte az április 20-án készült interjúban Hok József.

A Nyíregyházi Televízió említett riportja ide kattintva érhető el.

Mit tehetünk egyéni szinten a méhekért?

Mindenekelőtt ne bántsuk a méheket, inkább kedvezzünk nekik. (Félni nem kell tőlük, ha békén hagyjuk őket, nem támadnak, rajban sem.)

Ültessünk a kertünkbe különböző időpontokban virágzó növényeket, hogy legyen táplálékuk. A méhek különösen szeretik az akácot, a hársat, a szelídgesztenyét, a mézontófüvet, a bíborherét, a fűszer- és gyógynövényeket (levendula, zsálya, kakukkfű, bazsalikom). Biztosítsunk nekik ivóhelyet is, akár egy kis vízzel teli tálka formájában.

Fotó: Illusztráció

A permetmentes biokertészkedés nemcsak nekik jó, hanem nekünk is. Építhetünk méhmenedéket is, egy természetes anyagokból készített egyszerű építményt, amely méheknek és más hasznos rovaroknak szaporodási és áttelelési lehetőséget kínál.

Aki pedig kíváncsi a méhek születésére, ebben az 1 percbe sűrített videóban megnézheti életük első 21 napját:

 

Forrás: Sokszínű világ, WMN