Kártevőkkel száll szembe a nyíregyházi fejlesztő - Hogy hogyan?

Kártevőkkel száll szembe a nyíregyházi fejlesztő  - Hogy hogyan?
Kártevőkkel száll szembe a nyíregyházi fejlesztő
Kártevőkkel száll szembe a nyíregyházi fejlesztő  - Hogy hogyan?

Szeptember 13–18. között, Bulgária fővárosa, Szófia ad otthont az Európa Unió által évente szervezett rangos tehetségkutató és kiválasztó megmérettetésnek, a 31. EU Fiatal Tudósok Versenyének. Külön öröm, hogy a magyar delegáció tagjaként, nyíregyházi résztvevőnek, a Krúdy Gyula Gimnázium diákjának, Zsigó Miklósnak is szurkolhatunk, aki Európából és Amerikából érkező fejlesztőkkel mérkőzik majd meg, Moly.Net elnevezésű pályázatával.

– Miről szól a Moly.Net?

– Egy egészséges, bőséges termést nevelő gyümölcsfát akár tönkre is tehet 10-15 kártevő, mindössze pár nap alatt. Ezt az óriási kártételt csak a szüret idején veszi észre a gazda, mikor az első osztályú (piacra szánt) gyümölcsről kiderül, hogy kukacos, pondrós vagy megdöbbenve veszi tudomásul, hogy idő előtt lehullt a fáról.

Óriási kárt előzne meg

– Ha a növényvédelem nem tudatos, és kimunkált, akkor 50–75 %-os kár is keletkezhet a termésben. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legelterjedtebb gyümölcskultúra az alma. A legnagyobb kártételt a gyümölcsben az almamoly és az almafaszitkár okozhatja. A kártevők közvetlen gyümölcskárosítók, kártételükkel tönkreteszik a gyümölcsök belsejét, és egész évben számítanunk kell arra, hogy megjelennek a gyümölcsösben. Ha már látjuk a kár jeleit, akkor el is késtünk a védekezéssel, hiszen ilyenkor már a kártevő berágta magát a gyümölcsbe.

Számon tartaná a rovarokat

– Hogyan lehetséges mégis, hogy egy gyümölcsös minden „rovarlakóját” számon tartsuk? A gazdák számára nagy segítséget jelent, ha folytonos megfigyelés alatt tudják tartani a gyümölcsösökben elhelyezett csapdákat (ez a Moly.Net). Ezekben az új kialakítású csapdákban egy jó minőségű kamerát és egy megfelelő mikrokontrollert (ez esetben Raspberry PI 3), vagy mikroszámítógépet is elhelyezek, amelyek távirányítással, vagy automatizálva képet készítenének, hogy éppen mi látható a csapdában.

Permetezési tanácsadást nyújtana

A gyakorlatban a Moly.Net-tel a fotók és az adatok így felkerülnének egy online adatbázisba, illetve minden gazdának lehetne egy felülete, amelyen megtekintheti az adatokat, képeket, esetleg hónapokra, évekre visszamenőleg is. Az adatok felhasználásával és egy biológiai folyamat összekötésével így egy olyan permetezési tanácsadást nyújthatok a gazdáknak, hogy mikor milyen állapot ellen kell védekezniük. A csapdák tartalmazzák az alap fero­mo­nont, és a ragasztós felületet, amik csapdázzák a rovarokat. A csapdában központi szerepet játszik a csalogatóanya (feromon), amely minden fajnál más és más, de az eszközön belül könnyen cserélhető. 

– Mennyi idő alatt dolgoztad ki?

– A fejlesztés már egy éve tart, de még korántsem kész állapotban van. A prototípus működik, de dolgozom azon, hogy validálható termékként tudjam felmutatni.

– Foglalkoztak már ezzel a világon?

– Igen, találtam két ellenfelet a piacon. Nagy különbség, hogy az én rendszerem már használ képfelismerést, így a molyok számát küldi el, nem pedig a készített képet, illetve mögé van helyezve egy olyan biológiai folyamat, ami a molyok szaporodásával foglalkozik, így pontosítva az előrejelzést.

– Mit szeretnél a projekteddel elérni?

– Szeretném, ha a projektet egy már validált termékként tudnák a gazdák/termelők hasznosítani a mindenna­pokban. Nem csak almafákra összpontosítani, hanem több fajta gyümölcs/zöldség megfigyelésébe is belekezdeni, illetve betörni a nemzetközi piacra is.

– Látod benne a folytatás lehetőségét? Mi lenne az?

– Mindenféleképpen van benne lehetőség. Az elkövetkezendő időszak a fejlesztésről, és a termék teszteléséről fog szólni. Meg kell találnom azt a réteget, akik valóban hasznosítanák, és ebből ténylegesen egy vállakozás/start up indulhatna el.

– Hol mutattad be eddig?

– A Kossuth Klub ajánlásával sikerült kijutnom Tunéziába, ahol részt vettem Afrika legnagyobb innovációs versenyén az I-FEST the International Festival of Engineering Science and Technology in Tunisia -en. A versenyen Arany medált sikerült elérnem.

– A Kossuth Klub által szervezet OTTDK-n ebben az évben sikeresen továbbjutottam, és részt veszek a 2020 februárjában megrendezett tajvani innovációs versenyen.

– A T-System, a Kitchen Budapest és a Szegedi Egyetem közösen szerveztek egy 24 órás hackathon versenyt, ahol agrár- és orvostudományi projekteket vártak. A projekttel első helyezést szereztünk kis baráti csapatommal.

– A Magyar Innovációs Szövetség által szervezett Innovációs Veresenyen első helyezést értem el.

– Mit tervezel a jövőre nézve? Mi foglalkoztat?

– Budapestre szeretnék egyetemre menni, informatikával akarok foglalkozni, de emellett tervem, hogy bekerüljek a fiatal start upok világába a fővárosban, és fejlesszek, kutassak, dolgozzak olyan projektekben, amikben látom a potenciált.