Idén is pályázhatnak a középiskolások a Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre

Idén is pályázhatnak a középiskolások a Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre

A Magyar Innovációs Szövetség 30. alkalommal hirdeti meg Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyét. Elmondható, hogy csak az elmúlt néhány évben száznál is több új innováció, tudományos kutatás látott napvilágot fiatal gondolkodóktól. Megyénk és városunk középiskolásai (és felkészítő tanáraik) már nem egyszer mérettették meg magukat ezen a versenyen, és értek el szép eredményeket.

A középiskolások számára kiírt versenyre pályázni lehet műszaki, informatikai, természettudományi, matematikai, valamint környezetvédelmi munkákkal is november 25-ig.

Az ifjú feltalálókat és tudósjelölteket keresik

Szerkesztőségünknek adott telefonos interjút dr. Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója. Elmondta: leginkább a fiúk érdeklődését kelti fel a verseny, a pályázóknak körülbelül csak a 25 százalékát teszik ki a lányok. Pedig vannak területek, amelyek inkább őket foglalkoztatják: betegségekkel kapcsolatos (inkább orvosi) témák vagy a környezetvédelem is. 

„A témákat tekintve nagyon színes a paletta. A gépészet és az informatika talán a legnépszerűbbek: sokan szeretnek egy-egy aktuális problémára alkalmazást készíteni, de a robotok világa is közel áll a versenyzőkhöz. Talán a környezetvédelem egy picit visszaszorult az utóbbi időkben, kisebbségben pedig a matematikai témák állnak. Idén a világjárvánnyal kapcsolatban biztosan lesznek pályázók.” 

Azt is megtudtuk, hogy országunkban úgy 1000 középiskola érintett ebben a projektversenyben (zeneiskolák nem érintettek), de csak durván 400–450 középiskolából szoktak pályázni. A benyújtott pályázatok száma minden évben kb. 100, ez körülbelül 130–150 fiatalt jelent (mert kettesével is lehet jelentkezni és két külön pályamunkát benyújtani). A kiértékelés során a munkák kb. fele szokott tovább jutni, a végeredmény megoszlása pedig a következőképpen alakul: három első, három második és négy harmadik helyezett fér fel a képzeletbeli dobogóra. 

Azt pedig, hogy tulajdonképpen kiket keresnek, röviden és tömören így jellemezte dr. Antos László: 

„Nem az okos gyerekeket keressük, hanem a kreatívakat.” 

– ezzel is kifejezve, hogy ez egy projektpályázat, ahol a diák maga választja meg a kutatási területét, témáját, amivel sokkal jobban fűti a motivációját, mint egy olyan megmérettetés, ahol inkább a lexikai tudás a verseny tétje. 

Nemzetközi élmények és díjak

A magyarországi döntő első három helyezettje jut tovább az európai döntőre, ahol angol nyelven kell prezentálnia alkotását. Az egyhetes rendezvényen kb. 100 témában 200 fiatallal lehet találkozni, ami önmagában is egy nagy élmény lehet bármelyik tinédzsernek. 

„Óriási nemzetközi hagyománya van az ilyen projektversenyeknek az USA-ban, Európában, Oroszországban és Kínában is. A leendő kutatókat itt nevelik ki.”

Hazánk középiskolásai kiemelkedően jól szoktak teljesíteni ebben a versenyben, az összesített ranglistán Magyarország jelenleg a 6. helyet foglalja el a 35 résztvevő ország között Európában! 

Nyíregyházi fiatalok is voltak már a döntőben

Térségünkből sok fiatal nevezőt és döntőst ismer a Magyar Innovációs Szövetség. Nyíregyházáról például kétszer is pályázott az ex-krúdys Zsigó Miklós, aki édesapja, Zsigó Zsolt mentorálásával készült a megmérettetésre. Miklós jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia szakos tanulója, aki szívesen nyilatkozott arról, milyen élmény volt neki ez a verseny.

„Első nekifutásra az NYSZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma egyik tanulójával, Tóth Bencével egy víz alatti kutatórobottal* pályáztunk, amivel második helyezést értünk el. Bár ez is egy szép eredmény, de én nem voltam vele megelégedve: a csúcsra pályáztam! Ezért a következő évben elindultam a Moly.net pályázatommal, amivel sikerült a hőn áhított első helyezés.”

(* A fiatalok által fejlesztett víz alatti kutatórobot képes olyan tevékenységet is végezni, amelyekre egy búvár nem lenne képes, és mindezt költséghatékonyan. A víziközművek szerves részét képző víztároló medencék karbantartása a víziközmű szolgáltatók feladata. A medencéket a karbantartást megelőzően le kell engedni, hogy a szolgáltató el tudja végezni a hibafelmérést, ezután a medencét higiéniai okokból feltöltik. A karbantartás megtervezése után a tározókat újból leürítik, hogy elvégezzék az esetleges javítást. A pályázók által épített robot képes felmérni a tározóban keletkezett sérüléseket, majd archiválni azokat egy kamera segítségével, így több ezer köbméter víz leürítése kerülhető el. Forrás: https://www.innovacio.hu/.)

A nyíregyházi Zsigó Miklós a díjjal, és az általa kitalált eszközzel a kezében.

A Moly.net igazán átütő sikert hozott neki. Annyira, hogy nemcsak eljutott vele az európai döntőbe, de ma már úgy tűnik, hogy a remek ötletből egy sikeres vállalkozást tudott elindítani. De tulajdonképpen mi is ez a Moly.net?

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legelterjedtebb gyümölcskultúra az alma. A kártevők ellen feromoncsapdákkal lehet küzdeni. A kifejlesztett eszköz egy új kialakítású csapda, melyben egy jó minőségű kamerát és egy megfelelő mikrokontrollert helyezett el a pályázó, amelyek távirányítással képet készítenek arról, hogy éppen mi látható a csapdában, illetve hőmérő szenzorokkal hőmérsékletadatokat gyűjt. Ha egy nagyobb gyümölcsösben a kihelyezett molycsapdák adatait elemezzük, akkor képet kaphatunk a molyrajzás tér- és időbeli lefolyásáról is. Egy ilyen elemzés segíti a tulajdonost a megfelelő mennyiségű feromon, ragasztóanyag, illetve permetszer vásárlásában, ezzel előre tud tervezni pénzügyileg is. Az eszköz más csapdák és feromonok felhasználásával más rovarkártevők esetén is használható, nem csak az almamoly esetén. (Forrás: https://www.innovacio.hu/.)

Különdíjak, nemzetközi elismertség és új kapcsolatok

A Moly.net világszerte ismertté vált: Szlovákia, Ausztria, Bulgária és Románia után Tunéziában és Tajvanon is megismerhették ezt az eszközt különböző versenyeken.


A verseny után két napos kiállítást szervez a Magyar Innovációs Szövetség.


Az anyagi, erkölcsi és egyéb különdíjak mellett (pl. szakmai utazás Hollandiába vagy Kaliforniába) számos új, gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki más országok versenyzőivel, akikkel a mai napig tartja a kapcsolatot és konzultálnak új fejlesztésekről. Szívesen segítik egymást az útjaikon. 

„Európai versenyen képviselni a hazánkat már önmagában is egy nagy élmény. Egy ilyen verseny után olyan utak nyílnak meg a fiatal számára, amelyet előtte talán el sem tudott volna képzelni: emberileg és szakmailag is szuper kapcsolati tőkéhez lehet jutni. Ez a réteg nagyon nyitott, ők azok, akik tényleg tenni akarnak! Szívesen segítünk egymásnak például projektek újratervezésében vagy egymás tudását gyarapítani. A verseny 2 éve volt, de még ma is kapok meghívásokat konferenciákra.”

Akinek felkeltette az érdeklődését a projektverseny, az többet megtudhat a csatolt plakátokról és a Magyar Innovációs Szövetség oldaláról: https://www.innovacio.hu/. 

„Újfajta gondolatokkal, innovatív ötletekkel, a világ jobbá tehető.”

Fotók: Magyar Innovációs Szövetség