Hetek óta „az életünk része” a koronavírus - Nyíregyházi születésű virológus nyilatkozott

Hetek óta „az életünk része” a koronavírus - Nyíregyházi születésű virológus nyilatkozott
Hetek óta „az életünk része” a kínai koronavírus - Nyíregyházi születésű virológussal beszélgettünk az új járványról

„Terjed a világban a kínai koronavírus; Sorra intézkednek a magyar egyetemek; Megrohanták a patikákat az emberek; Félelmetes a hatalmas kihalt város; A WHO nemzetközi vészhelyzetet hirdetett.” Szalagcímek az elmúlt hetekből. Kétségtelen: óriási port kavar napjainkban a kínai koronavírus terjedése. A közbeszédben mindennapos témává vált, fogynak a maszkok, rövid időn belül pedig óriási „koronavírus-para” lett úrrá a világon. A kérdés azonban: Lesz-e ebből világjárvány? Fel vagyunk-e készülve rá? Hol állhat meg egyáltalán? Dr. Kis Zoltán virológussal, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársával beszélgettünk.

 

Alig múlt öt éve, hogy interjút készítettünk a Nyíregyházán született Kis Zoltánnal. A fiatal virológus ugyanis nem félve a veszélytől, az Ebola-járvány kirobbanása után Guineába utazott – ahol az első megbetegedések történtek –, hogy ott vizsgálja a fertőzésgyanús emberek vérmintáit és segítse a vírus megfékezését.

 

A világ egyik legveszélyesebbje

A 2013 vége és 2016 eleje között, mintegy két évig tartó nyugat-afrikai Ebola-járvány a vírus 1976-os azonosítása óta az egyik legsúlyosabb fertőzés volt a megbetegedések és az áldozatok számát tekintve egyaránt. A járvány 2014 közepén tetőzött, és 2016. január 14-ére deklarálta csak a WHO a járvány végét, amely összesen valamivel több mint 11 000 emberéletet követelt Nyugat-Afrikában és a világ más pontjain.

2020-at írunk, amikor újabb vírusról szólnak a híradá­sok. Afrika helyett azonban most Kína kerül a középpontba.

 

Nem az első eset

Nem a koronavírus az első olyan eset az elmúlt évekből, amikor emberi életeket követelt egy járvány. 2002-2003-ban jelent meg a SARS (a vírus a patkósorrú denevérektől indult el), 2012-ben kitört a MERS, azaz a közel-keleti légzőszervi szindróma-járvány, 2009-ben az influenzapandémia (H1N1), 2013 év végén pedig az Ebola, a ma ismert  egyik legveszélyesebb, magas lázat, kiterjedt külső és belső vérzést okozó vírus.

A wuhani halpiacról indult

Mint ismert, 2019 decemberében a kínai Wuhanból ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járványt jelentettek az Egészségügyi Világszervezet felé. A megbetegedések hátterében egy új koronavírust igazoltak a kínai egészségügyi hatóságok, amely közeli rokonságot mutat a SARS és MERS-koronavírusokkal. A kezdeti megbetegedések esetén közös tényező volt, hogy azok, akik koronavírus-fertőzöttek lettek, mindannyian jártak a wuhani halpiacon. Később aztán igazolódott, hogy a vírus emberről emberre is képes terjedni.

Egyre több a beteg

A február 11-ei adatok alapján 43 118 laboratóriumi vizsgálattal igazolt új koronavírus-megbetegedést jelentettek világszerte, közülük 1018 beteg meghalt. Kínából 42 654 megbetegedést (1017 halálozás történt), Kínán kívüli területekről pedig (25 országból, köztük például: Francia-, Német-, Finn-, Olasz-, Orosz-, Spanyol-, Svédországból és az Egyesült Királyságból) 412 igazolt megbetegedést jelentettek.

 

A koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünetei a magas láz, a száraz köhögés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézségek és a fáradékonyság

– kezdte a beszélgetést dr. Kis Zoltán.

A vírus nem válogat a korcsoportokban, megtámadja az idős és a fiatal szervezetet is. Ami azonban lényeges különbség köztük, hogy az időseknek gyengébb a szervezetük, tehát náluk sokkal súlyosabbak lehetnek a tünetek.

Laboratóriumi diagnosztikával

A koronavírust csakis laboratóriumi diagnosztikával lehet kiszűrni, már csak azért is, mert tünetei nagyban hasonlítanak az influenzáéhoz.

Kínában is az jelent nehézséget, hogy tél van, ilyenkor pedig influenzajárvány tombol ott is. Sok a légúti kórokozó, amelyek hasonló tüneteket okoznak, mint a koronavírus. Ezért a vírus kiszűrésére csak a laboratóriumi diagnosztika alkalmas. Ami nekünk egyébként itt, Európában segítség, az az úgynevezett esetdefiníciók. Az esetdefiníciót arra használjuk, hogy szűkítsük a kört. Tehát, hogy azok legyenek a gyanús esetek, akik a járvány gócpontjából (Wuhan városából és a közeli tartományokból) érkeznek. Európában eddig még csak behurcolt és hozzá szorosan kapcsolódó esetek voltak. Őket azonnal elkülönítették, ezzel megakadályozva a vírus terjedését.  A jövőben is ez az elsődleges cél.

 

„Koronavírus-para” van

Futott már be hozzánk olyan hívás, amelyben egy hölgy azt kérte, hogy szűrjük le a férjét koronavírus gyanújával, mert a napokban tértek haza Délkelet-Ázsiából. Bár bement dolgozni, de két hétre hazaküldték, mondván: Thaiföldön is vannak koronavírusos esetek és õ látszólag hiába egészségesen tért haza, de lehet, hogy megfertőződött és nem akarják, hogy bevigye a munkahelyre a koronavírust. De egy másik történet: szintén egy hölgy telefonált be, hogy a férje, aki egyébként kínai turistáknak mutatta meg busszal Budapestet, elkezdett köhögni, ezért elköltöztek tőle, mert nem akarják, hogy megfertőződjenek a koronavírussal.

 

A vírusnak nem célja, hogy egyre agresszívabb legyen

Mi van, ha a koronavírus mutálódik és a jelenleginél is nagyobbá válik a fertőzőképessége? A vírusoknak megvan az ilyen tulajdonsága – jó példa erre az influenza-madárinfluenza vírus –, de nagyon nem céljuk, hogy agresszívabbak legyenek – folytatta. – Ha az ember ugyanis jó gazda, akkor a vírus úgy gondolja, hogy „a gazdát meg kell tartani, aki terjeszteni tudja majd őt”. Ott van egyébként a kínai koronavírus egyik „unokatestvére”, a közel-keleti koronavírus, ami azért sokkal veszélyesebb. 30 százalékos halálozási arányt produkál, de nagyon rosszul terjed emberről emberre. Szaud-Arábiában kontroll alatt tartják. Elő-előbukkannak esetek, de szerencsére komoly járványt nem vált ki.

 

Mi a helyzet a Kínából érkező csomagokkal?

Az internetről rendelt csomagok jelentős része Magyarországra Kínából érkezik a Magyar Posta adatai szerint. Több olvasónk is jelezte, hogy attól tart: a Kínából érkező csomagja koronavírust tartalmazhat. A témával kapcsolatban dr. Kis Zoltán elmondta, a vírus legfőképpen úgy juthatott át más országba, ha már fertőzött betegek oda utaztak. A koronavírus felszínen csak néhány óráig marad életben, tehát csomagokkal nem juthat át.

 

Mindenki nyomon követhető

Az utasokat folyamatosan szűrik a repülőtereken. Ha fertőzött utast találnak, azt azonnal elkülönítik. A protokollnak megfelelően pedig azonnal megkezdik a fertőtlenítést mind a gépen, mind azokban a helyiségekben, ahol áthaladt vagy tartózkodott az utas. A Budapest Airport egyébként hőkamerákat, lázmérőket, vírusölő kézfertőtlenítőt, higiéniás tájékoztató táblákat helyezett ki a terminálon, és gyakoribb takarítást vezetett be.

Minden repülőnek van egy utaslistája, tehát mindenki nyomon követhető. Cél, hogy a koronavírus által fertőzött betegeket minél hamarabb megtalálják és karanténba tegyék, ezt követően pedig megvizsgálják, hogy kikkel került kapcsolatba. Ha pedig közülük valaki a betegség jeleit mutatja, belázasodik, köhög, akkor azt izolálják, ezzel is megszakítva a vírus terjedési láncát. Ha egy repülőgépen fertőzött utas utazik, akkor megvan az esély arra, hogy fertőzhet. Ezért van az, hogy ha valakiről bebizonyosodik, hogy fertőzött, akkor az utaslista alapján megkeresik azokat, akikkel kapcsolatba kerülhetett és megfigyelik őket. Erre egy nemzetközi protokoll van érvényben, ami tartalmazza azt, hogy mi a teendő ebben az esetben. (Az Európai Unió összes országában ez alapján járnak el). Ezért is fontos a kézhigiéné, mert ha a beteg össze is köhögte pl. a kapaszkodót, és rögtön utána megfogta azt valaki, akkor az ne érjen a szájához, orrához, hanem mosson kezet. Nem tudunk olyanról, hogy a repülőn fertőzött volna bárkit is egy koronavírusos beteg. Németországban volt eset, hogy a fertőzött a közeli kontaktokat megfertőzte, ők most karantén alatt vannak, így nem jelentenek további veszélyt.

 

Néhány hónapig még biztosan téma lesz

Kína, valamint az Egészségügyi Világszervezet különböző országai óriási erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a koronavírus terjedését mihamarabb megállítsák. Erre pedig jó esély van, hiszen a SARS-vírus is eltartott másfél évig, de meg tudták állítani annak ellenére is, hogy akkor még nem tartott ott a tudomány, mint ahol most: ott 10 százalékos volt a halálozási ráta, tehát 8000 emberből 800 meghalt a vírustól. Hogy hol lesz a koronavírus vége, még nem lehet tudni, ami azonban tény, hogy még néhány hónapig biztosan téma lesz, aztán remélhetőleg le fog csengeni – jön ugyanis a nyár, a meleg, ami nem fog annyira kedvezni a vírus terjedésének. Dolgozunk rajta, hogy minél hamarabb megállítsuk. De hogy ezt mikor, sajnos egyelőre még nem tudni, azt viszont, hogy hogyan, azt igen. Járványügyi intézkedéseknek kulcsszerepük lesz, folynak a vakcinafejlesztések, a gyógyszerkísérletek. Persze, azt tudni kell, hogy mire egy vakcina, egy gyógyszer piacképessé válik, az hosszú hónapokat, éveket is jelenthet. Biztos, hogy még sok esettel találkozunk majd, lesznek megbetegedések. Most a jéghegy csúcsán vagyunk. Jól látszik, hogy a koronavírus halálozási aránya 4-5 százalékról indult, most viszont 2 százalék környékére csökkent. Nem azért, mert a vírus mutálódott, hanem egyre több esetet találunk meg, egyre hatékonyabbak vagyunk, és egyre pontosabb képet kapunk a vírus terjedéséről.