Felmenői kutatása során Nyíregyházáról is talált érdekességeket a nyírségi Hrestyák Rudolf

Felmenői kutatása során Nyíregyházáról is talált érdekességeket a nyírségi Hrestyák Rudolf
Fotó: Daniel Maurer /Associated Press/

Sok ezer szenvedélyes kutató tapasztalata bizonyítja: veszélyes dolog családtörténeti kutatásba kezdeni. Veszélyes, mert aki egyszer belekezdett, többé nem tudja abbahagyni. Mert mindig akad egy újabb nyom, mely rég elporladt emberek boldog vagy tragikus életének megismerésére ösztökéli a kései utódot. És mindig akad egy bosszantó hiány a családfán: egy ős, akiről azon kívül, hogy léteznie kellett valaha, semmit sem sikerül kideríteni, bármennyit fáradozunk is – írja a Magyar Nemzeti Levéltár.

Többen bizonyítják ennek igazát, köztük a nyírségi kötődésű 25 éves Hrestyák Rudolf is, aki több éve kutatja saját felmenőinek eredetét. Mára annyira belelendült a kutatásokba, hogy – eddigi tervei szerint – a közeljövőben egy olyan, önálló projektet fog befejezni, amellyel közösségi szinten is segíteni tud a rokonaik után kutatóknak. Interjúnkban arra voltunk kíváncsiak, hogy kutatásai során mi mindent derített ki felmenőiről és milyen meglepetések érték.

Mióta foglalkozol a családfád feltérképezésével?

Mindig is érdekelt, honnan származunk, érdekelt a múlt és úgy általában a történelem. Már középiskolás koromban is felmerült, hogy jó lenne egy kicsit kutatni a felmenőim után. A nagynéném talált iratokat a dédszüleimet illetően, és tulajdonképpen ez adta meg a kezdő lökést a munkámhoz, ez három éve lesz jövő év februárjában.

1820.01.18 Andreas Hrestjak et Anna Huszman korabeli írással latinul. Hatodik generációs ősapám és ősanyám házassági bejegyzése.

Mi mindenre sikerült fényt derítened eddigi genealógiai kutatásaid során?

A szüleim esetében például rájöttem arra, hogy ők tulajdonképpen hetedrangú unokatestvérek. Természetesen genetikai szempontból ez annyira távoli, hogy semmilyen genetikai problémát nem okoz.

A nagyszüleim esetében hárman nyíregyházi, a negyedik Szikszó és környéki gyökerekkel rendelkezik.

A legrégebben született ősöm, akinek a születési dátumát ismerem, a halotti anyakönyvi bejegyzése alapján 1688-ban született. Gyurján Györgynek hívták, ő az én nyolcadik generációs ősapám (ükapám ükapja),  aki 1784.09.03-án hunyt el 96 évesen az anyakönyvi bejegyzés tanúsága szerint.

A nyíregyházi vonalon 9-10 generációt sikerült feltérképeznem, és itt egy nemesi családra is fény derült, akik Békéscsabáról költöztek át Nyíregyházára a 18. században. Nobilis (nemes) Zemen-Kovács családról van szó, 1743.01.28-án született még Békéscsabán Pál ősöm, aki már Nyíregyházán kötött házasságot 1772.10.18-án Szikora Ilonával.

A szikszói ágon több nemesi családra is bukkantam mint például: Ns Zabari, Ns Czerődy, Ns Jóczik stb… Utóbb említett család 1637.11.20-án kapta nemesi adománylevelét III. Ferdinándtól.

Hrestyák Rudolf, aki fiatalon kezdett bele az őskutatásba.

Amire felfigyeltem még a nyíregyházi vonalak kutatása során, hogy szegről-végről, de szinte minden nyíregyházi rokona egymásnak. A házassági könyvek elemzése alapján ugyanis többször előfordult, hogy ugyanazok a családok találkoztak és házasodtak meg. Személyesen engem egyenes ágon közel 130 evangélikus család érint a felmenőim által.

Egy régi május elseje, Nyíregyházán. Szabolcsi Ferenc fotója a Régi Nyíregyháza oldalról.

Megváltoztat-e bármit az, amiket az őskeresés során találtál a tág családról?

Az a véleményem, hogy a múlton már nem tudunk változtatni, a jelen megélése és a jövőről alkotott képzetek pedig az emberek egyéni felfogásától függnek.

Példa egy családfa (egy részének) megjelenítésére. Fotó forrása: Magyar Nemzeti Levéltár

Milyen további céljaid vannak?

Szeretnék továbbtanulni történelem-levéltáros szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

A kutatást is folytatom, kigyűjtöm az összes nyíregyházi házassági anyakönyvet minden vallásban, majd a keresztelési és halotti anyakönyveket is. A sírokat is szeretném körbefotózni, mert rengeteg adat kideríthető a rajtuk lévő információkból, ezáltal könnyebben kapcsolatot teremthetek a leszármazottakkal.

Nyíregyházán, a Jerevánban 1972 nyarán. Gaál Zsigmond fotója, a Régi Nyíregyháza oldalról.

Legutóbb elég nagy fába vágtam a fejszémet, de nem bántam meg: 2020.február 12-én kezdtem el és 2020.szeptember 13-án fejeztem be a nyíregyházi evangélikus anyakönyvek feldolgozását: 22693 házasság történt 1754 májusától 1944 december végéig.

Természetesen nem ülök azóta se tétlenül, már elkezdtem a keresztelési anyakönyvek feldolgozását, amivel elég jól haladok.  Ezzel célom is van egyébként, amire még nem szeretnék fényt deríteni, de remélem, hogy közösségi szinten tudok majd vele segíteni.

Aki családfakutatásba akar kezdeni, az hogyan kezdjen hozzá?

A családtörténeti kutatások elsődleges forrása a szájhagyomány. Kérdezzünk ki minden élő rokonunkat, faggassuk őket a már elhunyt őseinkről is. Szülők, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik – egyszóval bárkit a családból.

Nyíregyházi evangélikus anyakönyv első olyan oldala, ahol már bejegyzések vannak.

Minden típusú családkutatás elengedhetetlen és legmegbízhatóbb forrása az anyakönyv: születési anyakönyvi kivonatok (születési dátumok, helyszínek) házassági anyakönyvi kivonatok, halotti anyakönyvi kivonatok mind tartalmaznak hasznos információkat.

Manapság már egyre több lehetőség van az interneten is kutatni, akár a háborúkban elveszett rokonaink nyomára is rábukkanhatunk.

A felmenők felderítése után a leszármazási kutatás kezdődik, ami a végtelenségig folytatódik, ezért van az, hogy a családkutatásnak úgymond sosincs vége.

A képek az oskereso.hu engedélyével lettek publikálva.