Dolgozik a JÉGER – Egyre gyakoribb a jéggel érkező eső: Nyíregyházán is

Dolgozik a JÉGER – Egyre gyakoribb a jéggel érkező eső: Nyíregyházán is
Fotó: Illusztráció

Két héttel ezelőtt szinte meglepetésszerűen, a délelőtti napsütést délután óriási vihar követte. Cseresznyeméretű jégdarabok záporoztak perceken át az égből Nyíregyházán. Hatalmas mennyiségű víz zúdult le, fák dőltek ki, a szél pedig több településen a háztetőket is megbontotta, rengeteg út járhatatlanná vált. A jég a mezőgazdaságban is károkat okozott, de így is legalább nem akkorát, mint amekkorát a „láthatatlan ernyő” nélkül tehetett volna...

Az utóbbi évek, évtizedek tapasztalata, hogy egyre gyakoribb a nyáron előforduló, károkat okozó nagyméretű jéggel érkező eső, ami nemcsak a mezőgazdaságot, de sokszor a civil vagyont sem kíméli. Éppen ezért ma már elengedhetetlen az ellene való védekezés. Ilyen a jégvédő háló és a jégvédelmi ágyú alkalmazása, ezek azonban csak egy adott ültetvényre, illetve táblára építhetők ki. Hatókörük így értelemszerűen az adott üzemre korlátozódik. A közösségi jégeső-elhárító rendszerek (pl.: talajgenerátoros módszeren alapuló) azonban már nagyobb tájegységek vagy akár az egész ország lefedésére képesek. Ilyenből megyénkben is van, több is.

Május elseje óta

- Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab - 222 automata és 764 manuális - talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A NAK által kiépített és üzemeltetett rendszer működtetését az agrárkár-enyhítési rendszerből finanszírozza az Agrárminisztérium. Az üzemeltetés éves költsége nagyságrendileg 1,5 milliárd forint, melynek jelentős hányadát a védekezésre felhasznált hatóanyag költsége és a generátorok üzemeltetését végző kezelők megbízási díja teszi ki - tájékoztatta szerkesztőségünket Rácz Imre, a NAK megyei elnöke.

A megyében is van 70

Az országos rendszer működtetését négy régióra bontva - Kelet-Magyarország, Közép-Magyarország, Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl - végezzük. A Kelet-Magyarországi régióban összesen 275 talajgenerátor található. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 70 darab talajgenerátor járul hozzá a védekezéshez, melyből 15 darab automata működtetésű talajgenerátor. A Kamara tulajdonát képező berendezések üzemeltetésében többségében megbízott magánszemélyek vesznek részt, akik maguk, gazdatársaik, és egész térségük érdekében komolyan veszik a feladatot. Idén június 1. és július 7. között 25 napon kellett bekapcsolni a generátorokat a megyében.

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket

Tavaly a jégkármérséklő rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, így messze menően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A jégkárok 2018-ban hetven százalékkal estek vissza, úgy, hogy az elmúlt 3 évtized legviharosabb tavasz végének, nyarának voltunk elszenvedői. Az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül pedig harmadára esett vissza a jégkár aránya. 

Nincs teljes védelem

Azt is megerősítik az eddigi tapasztalatok, hogy ez a rendszer nagyban csökkenti, de teljesen kiküszöbölni nem tudja a gazdasági kárt okozó jégverést. Sajnos van olyan térség a megyében, ami jégkárt szenvedett, de több helyszínen azt tapasztalták, hogy bár volt kis méretű jég a csapadékban, de sok eső társult hozzá, a jég gyorsan elolvadt, így kárt nem okozott sem a növényekben, sem az ingó- vagy ingatlanvagyonban. A keleti határszélről kapott információk szerint a jégdarabok mérete a nem védett határon túli területeken jóval nagyobb volt, mint a már védett belföldi területeinken hulló jégszemcsék. A június végi, megyénkben nagyon komoly károkat okozó vihar Kassán 7 cm átmérőjű jeget eredményezett, az autók szélvédőjét is beverte a nagyméretű jég. Ezzel szemben hazánkban, a jégkármérséklő rendszenek köszönhetően többnyire borsó és cseresznye, legfeljebb dió nagyságú jegeket észleltek.

Félelmek és tévhitek

– Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a rendszer, vagy annak valamely eleme káros lenne az emberi egészségre, a környezetre, a talajra. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja. A hatóanyagot a humán egészségügyben és az ivóvizek fertőtlenítése céljából is használjuk. Franciaországban több mint 60 éve, Magyarországon, a három dél-dunántúli megyében pedig több mint 25 éve működik.

Nem oszlatja el a felhőket

Az ezüst-jodid kizárólag a jégszemcsék méretét képes csökkenteni. Tehát a közhiedelemmel ellentétben a rendszer nem oszlatja el a felhőket: csak a csapadék halmazállapotára van hatása, a mennyiségére nincs.

Költséghatékony

Az ezüst-jodidot repülővel és rakétával is fel lehet juttatni a légkörbe, de a generátoros megoldás a leginkább költséghatékony.

- A talajgenerátoros rendszer azt használja ki az ezüst-jodid felső légkörbe juttatásához, hogy vihar előtt jelentős a meleg levegő felfelé áramlása. Ez a reagens anyag a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse pedig nem okoz akkora kárt; földközelbe érve jellemzően el is olvad, esővé alakul. Ha nagyon szélsőségesek a körülmények, és extra nagyra nőnek a jégdarabok – mint a szupercellák esetében -, illetve  ha védetlen területen, a határaikon túl már kialakul a jégfelhő, az ellen már nem tudunk hatékonyan védekezni – mondta a megyei elnök.

Alig van hangja

- Még egy gyakori tévhitet kell cáfolnom: mivel ez a rendszer égés – párologtatás útján juttatja a felhő zónába a hatóanyagot, így alig van hangja, még a bekapcsolást is csak a közvetlen közelben hallják a jelenlévők. A korábbi évekből egyes térségekben ismert, és az idei évben is sok helyen hallott hangos dörrenések vagy a klasszikus, egyedileg telepített, és teljesen más rendszer alapján működő jégágyúk, vagy a még régebben a gyümölcsöket károsító madarak elriasztására bevezetett úgynevezett karbid ágyuktól származnak. A JÉGER rendszer teljesen hangtalanul látja el feladatát.