Az empatikusabb hozzáállás kialakításában segít a Vakok Egyesületének programja

Az empatikusabb hozzáállás kialakításában segít a Vakok Egyesületének programja
Az empatikusabb hozzáállás kialakításában segít a Vakok Egyesületének programja

A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének munkatársai fontos feladatuknak tartják a társadalom minden rétegében a látássérült emberek iránti pozitív szemléletet, a toleranciát és az elfogadást. Ezért nagy hangsúlyt fektetnek a jövő generációinak, valamint a társadalom egyéb csoportjainak érzékenyítésére, tájékoztatására, szemléletük formálására. Szerkesztőségünk egyik kollegája személyesen próbálta ki, hogyan is zajlik egy ilyen szemléletformálás.

Társadalmi szemléletformálás – hogyan zajlik?

Ezt a szemléletformáló tevékenységet az egyesület 2014. óta igyekszik terjeszteni a szabolcsiak körében. Ennek az a lényege, hogy a „látó” (értsd: egészséges látással élő) embertársaiknak lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék a látássérültek által a mindennapokban, a tanulásuknál, és a művelődésnél használt eszközeiket.

Először is elmondják, hogy tulajdonképpen kiket is neveznek látássérültnek, milyen csoportokba sorolják őket és ezen csoportok tagjai hány százalékban látnak – mert ugyebár nem mindenki teljesen vak. Ráadásul nem mindannyian születnek gyengénlátónak, élete folyamán bárki szenvedhet olyan balesetet, amelynek a következménye akár végzetes látássérülés is lehet – őket a szerzett látássérültek közé sorolják.

Azután – ahogy munkatársunk beszámolt róla – különböző tárgyakat mutatnak, amiket használnak a gyengébben vagy egyáltalán nem látó társaink. Ennek egyik példája – a hagyományos, különböző optikájú lencsékkel ellátott nagyítókon kívül – az a digitális nagyító is, amivel kinagyíthatják bármilyen szöveg betűit, a vásárláskor az árcédulák feliratait vagy a vonatállomáson a kijelző táblát is. Szerencsére ez egy olyan fejlett kis szerkentyű, amellyel már le is tudják fotózni, amit kinagyítanak.


Gálné Imre Ibolya kollégánknak mutatja a beszélő zsebórát. Fotó: Vakok Egyesülete

Létezik még magyarul beszélő zsebóra (képünkön), aminek a legmodernebb változata a magyarul beszélő digitális karóra – utóbbinak a hangja egy nyíregyházi színésznő, a mindig vidám G.Kosik Anita.


Sokat segíthet még az a színfelismerő és fénydetektor , amely két dolgot is szolgál: egyrészt, felfelé irányítva a maroknyi kis gép elárulja, hogy ég-e a villany vagy sem, másrészt pedig az öltözködésben is segíthet, ugyanis bármihez hozzáérintve megmondja, hogy az milyen színű. Bár a gép csak alapszínekre van beállítva, de ez is nagy segítség a mindennapjaikban.


Nemes-Nagy Tünde, az egyesület elnöke Braille írással olvas. Fotó: Vakok Egyesülete

Továbbá kollégánk megtekinthette az akadálymentes menülapokat is, amelyek látássérültek számára nagyobb betűtípussal íródnak, vakok számára pedig Braille írással. Utóbbihoz speciális nyomtató szükséges, ami az egyesületnek is van. Nyíregyházán egyre több vendéglátóipari egység igényli az ilyen menülapokat is, amelyeknek a nyomtatását az egyesület végzi.


Dankó Pál irodavezető, rendszergazda magyarázza a Braille nyomtató működését. Fotó: Vakok Egyesülete

Az iskolákban gyakran megfordulnak

A szemléletformáló tevékenység fontos eleme az iskolai érzékenyítő program szervezése és lebonyolítása. Ilyenkor előre kidolgozott program szerint 45 perces tanórákon, rendkívüli osztályfőnöki órákon történik a látássérültek, mint társadalmi csoport bemutatása, valamint azt boncolgatják, mi lenne, ha lenne egy látássérült osztálytárs, hogyan tudnának neki segíteni a tanárok és a gyerekek.


Gálné Imre Ibolya a Nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban szemléletformáló órákat tartott.

Az iskolai érzékenyítő programok alkalmával kipróbálhatják az érdeklődők a fehérbottal történő közlekedést, megismerkedhetnek a Braille írással, a beszélő számítógéppel és a beszélő mobiltelefonnal, valamint a mindennapokban használt segítő eszközökkel.

Eddig többségében középiskolákba mentek ingyenesen szemléletformálást tartani, Nyíregyházán már szinte majdnem minden középiskolát/gimnáziumot megjárták. Vannak olyan gimnáziumok (Kölcsey Ferenc Gimnázium vagy az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium) is, ahová minden tanévkezdés elején automatikusan mennek, az első évfolyamnak egy bemutatót tartani.

Nem csak gyerekeknek!

Szeretnének minél több felnőttnek is tartani ilyen interaktív programokat. Mivel a mintákat a gyerekek a családból hozzák, így ha a szülő segítőkészen áll egy látássérült emberhez, akkor ezt a hozzáállást fogja a gyerek is megtanulni. Ezért céljuk, hogy minél több cég, közintézmény, kormányhivatal és egyéb hivatalok is megrendeljék tőlük ezt az ingyenes szolgáltatást.

Nemes-Nagy Tünde munkatársunknak elárulta: nagy álma, hogy a Nyíregyházi Egyetem hallgatóinak is tarthasson szemléletformáló órákat.

Az egészségügyben is szeretnének szemléletformálást

Orvosi rendelőkben, kórházakban külön fontos lenne  ezt a programot bevezetni, mert sokszor egy betérő látássérült beteggel nem tudnak megfelelően kommunikálni az ott dolgozók. Ha arra kerül sor, hogy egy gyengénlátó vagy vak beteg kórházi befekvésre kényszerül, akkor tudni kell például, hogy melyik ágyra helyezzék őt illetve meg kell tanítani neki, hogy merre van a mosdó. Amikor kerekesszékben viszik egy vizsgálatra, akkor nagyon fontos lenne, hogy ne hagyják ott sokáig egyedül a folyosón.
Az egyesület fel van készülve az ilyen és ehhez hasonló helyzetek kezelésére és tanítására is.