A Vasváritól a Pentagonig – Interjú Porkoláb Imre ezredessel

A Vasváritól a Pentagonig – Interjú Porkoláb Imre ezredessel
Porkoláb Imre Irakban a terroristák fejével gondolkodott, most a védelmi rendszerünkön dolgozik.

Elvégezte a Királyi Katonai Akadémiát és elnyerte az Erzsébet királynő által adományozott tiszti pálcát. Monterey-ben gerillaharccal és terrorizmussal kapcsolatos tanulmányokat folytatott, de megjárta Irakot és Afganisztánt, majd éveken át az Amerikai Védelmi Minisztérium, a híres Pentagon munkatársa volt. Porkoláb Imre a Vasvári Pál Gimnáziumból indult, most a Honvédelmi Minisztérium nemzeti fegyverzeti igazgatójának kutatás-fejlesztésért és védelmi innovációért felelős helyettese. (Megjelent a Nyíregyházi Napló április 5-ei számában.)

Porkoláb Imre ezredes életrajzát olvasva hamar kiderül, hogy hihetetlen karrier áll mögötte. Csak néhány ezek közül: ő volt az első hallgató, aki a vasfüggöny mögül, a Varsói Szerződés országaiból került Sandhurstbe, a világ legjobbnak tartott tisztképző intézményébe. Szintén Magyarországról elsőként diplomát szerzett a Gerillahad­vi­selés és Terrorizmus elleni harc szakirányon az USA Haditengerészeti Posztgraduális Iskolájában és doktori fokozatot szerzett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Részt vett hadszíntéri szolgálatokon is, 2003-ban Irakban, majd később Afganisztánban.

Célzott rakétatámadásokkal kezdődött

Március 20-án hajnalban, a Szaddám Huszein bagdadi főhadiszállása elleni célzott rakétatámadásokkal kezdődött meg az Iraki Szabadság Hadművelet, azaz a második öbölháború. Iraki háborúnak, vagy második öbölháborúnak nevezzük Irak 2003 és 2011 közötti, az Egyesült Államok vezetésével, nemzetközi erőkkel történő megszállását, és az ott zajló belső csatákat az ellenállás és a nemzetközileg támogatott Új Iraki Hadsereg között.

„Előrejelzéseket készítettem a parancsnoknak”

– Amikor kiment az első magyar kontingens, én a törzsben dolgoztam – emelte ki életrajzának egy momentumát Porkoláb Imre ezredes.

Az offenzíva áprilisban indult, mi nyár elején értünk ki, egy tengerészgyalogos alakulatot váltott le a lengyel vezetésű nemzetközi hadosztály. Irak déli régióját a britek ellenőrizték, a tőlünk északabbra elhelyezkedőt az amerikaiak, a kettő között volt a közép-déli régió, amelynek parancsnoksága Babilonban volt, én ott dolgoztam a hírszerző-felderítő főnökségen. Ott az úgynevezett analysis and production részleget vezettem, aminek az volt a feladata, hogy összegyűjtse az összes hírszerző jelentést, és megpróbáljon előrejelzéseket készíteni a parancsnok részére, hogy az ellenőrzésünk alatt lévő, nagyjából magyarországnyi területen mi várható, hol fognak támadni, milyen veszélyek vannak a környéken.

Gerillaként pusztították az embereket

– Itt egy teljesen más típusú hadszínteret tapasztaltam meg, mint amilyenre életem során felkészítettek. Az irakiak felvették az egyszerű civil ruháikat, házilagos készítésű robbanóeszközöket készítettek, és gerillaként kezdték el pusztítani a katonákat.

Napi szinten találkoztak terroristákkal

– Irakban megtapasztalhattam, hogy nagyon lassúak vagyunk – folytatta.

– Kétszer 18 hónapig tartott, míg kidolgoztunk egy újfajta módszert, amit bevethetünk az ellenség házilagos készítésű robbanóeszközei ellen. Ráadásul ennek a védelmi rendszernek a kifejlesztése 8 milliárd dollárba került. Ezzel szemben azok a gerillák, akik írástudatlanok, sokkal rövidebb idő alatt újabb meg újabb módszereket eszeltek ki, átlagosan 2–6 hónap alatt. Ez is bizonyítja, hogy egy újfajta szemléletmódra volt szükség. Ott, Irakban találkoztam először műveleti területen a különleges erőkkel. Ők azok a katonák, akiket sokszor csuklyákban ábrázolnak, és nagyon nehéz a felvételijük. Napi szinten közvetlen közelről behatóan ismerték a terroristákat. Olvastam a jelentéseiket és láttam belőle, hogy valójában egy aszimmetrikus összecsapás zajlik, amelyben a hagyományostól eltérő szemléletmódot képviselő gerilla hálózatok csapnak össze a tradicionális haderővel.

Megjárta a Harvardot is

Porkoláb Imre többek között elvégezte a Harvard felsővezetői tanfolyamát, majd 2018-ig a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának képviselőjeként a 33 ezer fős irodaépületben, a Pentagonban dolgozott Washingtonban. A megbízatás a Magyar Honvédség számára is hatalmas elismerést jelentett, hiszen a rendkívül nagy presztízsű beosztást előtte csak nagy nemzetek katonái töltötték be. Feladatai között szerepelt a mindennapi kapcsolattartás az Egyesült Államok Egyesített Vezérkarával, a Védelmi Minisztériummal, valamint a Wash­­ing­­tonba települt kutatóintézetek képviselőivel. Hazatérve a Magyar Honvédség védelmi innováció területén végzett úttörő munkájának elvégzésével bízta meg a honvédelmi miniszter, hiszen jelenleg egy digitális transzformáción megy keresztül a haderő.

Katkósként végzett a Vasváriban

Porkoláb Imre Nyíregyházán nőtt fel. Óvodába a Bencs Villába, általános iskolába az akkori 9. sz. Általános Iskolába, középiskolába pedig a Vasvári Pál Gimnáziumba járt. Katkósként végzett, ami katonai kollégiumi képzést jelentett.

Gigantikus szervezet a pentagon

– A Pentagonban rengeteg olyan tapasztalatra tettem szert, amit itthon tudok hasznosítani. Láttam, hogy egy ilyen gigantikus szervezet, haderő hogyan tekint a jövőbe, hogyan birkózik meg a kihívásokkal. Az ott megszerzett tudás most nagyon jól jön. Szerencsére ráadásul egy olyan pozícióba kerültem, ahol tudom is ezt kamatoztatni. Bízom abban, hogy a haderő meg tud újulni és teljesen más szemmel fognak az emberek a katonákra tekinteni, ugyanis az elmúlt huszonhat év legnagyobb honvédelmi és haderő-fejlesztési programját indította el 2017 januárjától a Magyar Honvédség, Zrínyi 2026 néven. Feladataim közé tartozik a hazai védelmi ipar fejlesztése és a védelmi innovációs képességek megteremtése.

Védelmi jellegű problémákon kell dolgozni

– Egy olyan rendszert kell létrehozni – védelmi innovációs rendszernek nevezem –, ami segít jobban kinyúlni a saját védelmi szektorunkon kívülre. Észrevettük ugyanis, hogy a világban rengeteg olyan fiatal van, aki szívesen támogatná a honvédelem ügyét. Nekik nem feltétlenül kell fegyvert fogniuk, hanem a tudásukkal is tudnák segíteni a védelmi jellegű problémák megoldását. Az oktatási intézmények vezetőivel leültünk és egy olyan átfogó programon dolgozunk közösen az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, ami biztosítani fogja azt, hogy ne csak katonák gondolkodjanak védelmi jellegű problémákon, hanem mindenki más is, akik kettős felhasználású technológiával foglalkoznak. Szeretnénk olyan helyzetbe hozni azokat, akik védelmi képesség fejlesztést tudnak támogatni, hogy hamarabb eljussanak a prototípusig és beépülhessenek ezek a prototípusok abba a haderőbe, amit mi közösen építünk. A haderőnek ez azért jó, mert a legmodernebb eszközökkel leszünk felszerelve. Fontos az is, hogy gyorsabban felvegyük a fordulatszámot, ugyanis a kihívások száma növekszik. Napjainkban már jóval szélesebb palettán kell helytállni. A nemzetvédelem jóval többről szól, mint 10 évvel ezelőtt, gondoljunk csak a mig­ránsveszélyre. A Zrínyi 2026 nemcsak azt teszi lehetővé, hogy új eszközökkel harcolhassunk, hanem számos egyetemnél áthallgatások is lesznek.

Nem könnyű hivatás

Porkoláb Imre azt mondja, bár a katonaság nem könnyű hivatás, de azok a tapasztalatok és vezetői képességek, amiket itt az ember megszerez, nagyon hasznosak lehetnek az élet számos területén is. Most megpróbál helytállni a Zrínyi 2026-ban, májusban pedig megjelenik második könyve, ami „segít megérteni ezt a kiszámíthatatlan világot.”