„A félelem egy jó iránytű lehet, hogy merre indulhatok!”– Soltész Ian az EQ fejlesztéséről

„A félelem egy jó iránytű lehet, hogy merre indulhatok!”– Soltész Ian az EQ fejlesztéséről

Napjainkban sokat lehet hallani az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztéséről, amit köszönhetünk az egyre népszerűbb pszichológusoknak és coachoknak is. Nem véletlen, hogy ezzel egyre többen foglalkoznak: sikeres (üzlet)emberek sorra arról számol(nak) be, hogy karrierjükben milyen sokat köszönhetnek az érzelmi intelligenciájuk fejlesztésének.

E téma kapcsán egy nyíregyházi származású önismereti trénert Soltész Iant kérdeztük arról, hogyan lehet elkezdeni az érzelmi intelligenciát építeni: miért jó ez nekünk és hogyan kezdjünk hozzá?

Mi az érzelmi intelligencia (EQ)?

Az érzelmi intelligencia az arra való képesség, hogy a saját érzelmeinket felismerjük, pontosan ki tudjuk fejezni, meg tudjuk érteni és élni, valamint kezelni. Azt is jelenti még, hogy képesek lehetünk felismerni mások érzelmeit is, azt megfelelően kezelni és tiszteletben tartani.

Ismerd fel az érzéseidet!

Soltész Ian egyetemi tanulmányai előtt fedezte fel magában, hogy nem őszinte: sem a külvilághoz, sem önmagához. Mélyebbre ásva rájött, hogy tulajdonképpen ő nem volt elégedett saját magával. Ezért kezdett el önfejlesztéssel foglalkozni, amihez dr Csernus Imre pszichiáter videói és könyvei adták meg neki a kezdő löketet, de már Almási Kitti és Feldmár András bejegyzéseit is követi.

Valódi változás és fejlődés csak Önmagaddal való kendőzetlen őszinteséggel lehetséges!

Soltész Ian és Dr Csernus Imre (Fotó: Facebook / Soltész Ian)

Nagy elismeréssel beszélt dr Csernus Imre munkásságáról, azt ajánlja, hogy aki szeretne fejlődni, nézze meg a pszichiáter videóit, hiszen rengeteg olyan kérdést tesz fel benne az interjú alanyainak, amelyet talán még soha nem tettünk fel önmagunknak. Ajánlja még A nő és A férfi című könyveit is – mindenki előbb a saját nemét olvassa el, sok felismerésre szert tehetünk önmagunk és a másik nem viszonylatában is.

Ezek is segíthetnek abban, hogy felismerjük a bennünk lévő érzéseket és meg is tudjuk nevezni őket. Ez az érzelmi intelligencia első lépcsőfoka is lehetne: pontosan megnevezni és kimondani, ami van. Akinek jobban esik kiírnia magából a benne lévő érzéseket, az is tökéletes megoldás.

Felelősségvállalás – ami nélkül nincs fejlődés!

Miután felismertük, mi zajlik érzelmeink birodalmában, felelősséget kell vállalni értük. Nincs értelme ujjal mutogatni másokra, hogy ki tehet azért, ami bennünk zajlik. Nyilván mindenkivel történnek olyan események, amelyek inkább negatívan, mint pozitívan hatnak az életére, de a saját reakcióinkat mindig mi választjuk meg! Nekünk kell dönteni arról, hogyan reagálunk a külső történésekre, hogy kik a barátaim és milyen céljaim vannak az életben.

Amint megvan a felelősségvállalás, el lehet kezdeni gondolkodni a fejlődési lehetőségeken és cselekedni: a komfortzónánk elhagyásával például új lehetőségek nyílhatnak meg előttünk, amelyek az életenergiánkat és az önbizalmunkat is növelhetik.

Tipp a komfortzóna elhagyásához: Arra kell menni, amitől félsz!

Ian azt mondja, sokszor találkozott már azzal a jelenséggel, amikor önfejlesztő táborokban arra próbálják ösztönözni az embereket, hogy űzzék ki magukból a félelmeiket. Ezzel ő nem ért egyet, szerinte a félelmek igenis nagyon jó iránymutatók, hogy merre kell haladni.

Amikor az egyik legnagyobb korábbi félelmedet legyőzöd, és az egyik kedvenc hobbiddá alakítod át:
ezt hívom én személyiségfejlesztésnek!"

Soltész Ian előadás közben (Fotó: Facebook / Soltész Ian)

Saját példája erre a nyilvános beszédtől való félelem. Sokan nem szeret(né)nek közönség előtt beszélni, ezt ő is elég távol érezte magától viszont rájött, csak úgy léphet ki ebből, ha tesz ellene. Ezért elkezdett megbarátkozni a gondolattal, hogy nyilvános előadásokat tartson, és bele is vágott a projektbe! Ma már nem csak előadásokat, hanem fejlesztő tréningeket is tart nagyobb közönség előtt. Ahogyan ő fogalmazott:

Hobbit csináltam a félelmemből.

Amint a félelmeink ellenére kezdünk el cselekedni, rögtön megtapasztalhatjuk a saját erőnket, és ez önbizalommal tölthet el – ami szintén része az önismeretnek és önfejlődésnek.

Ha pedig valaki elégedetlen lenne önmagával, az életkörülményeivel, az gondoljon Einstein idézetére:

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.

Fontos a csend

Bár a mai fogyasztói társadalom arra tendál, hogy a figyelmünket minél jobban lekössék (shoppingolj, szedjél mindenre gyógyszereket stb), ez egy elterelés is lehet a saját problémáinkról. Nem lehet úgy befelé figyelni, hogy közben folyton megy a tv a háttérben vagy a telefont nyomkodjuk…Sokszor a csend az, ami válaszokat ad, bármi legyen a kérdés. Érdemes ilyen csendes perceket/órákat beiktatni az életünkbe, hogy meg tudjuk hallani a belső hangunk szavát – mire vágyik, mire van szüksége.

Ahogyan Carl Gustav Jung svéd pszichiáter mondta:

Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred.

Az önfejlesztés fontos, hiszen enélkül nagyon könnyen manipulálhatóvá válhatunk, ez elterelhet az életcéljainktól és megakadályozhat abban, hogy kiteljesedjünk az életben.

 

Soltész Ian jelenleg saját életvezetési témájú könyvén dolgozik. Jó munkát kívánunk hozzá!