Link küldése Link küldése

Megrendítõ dráma Dandos Gyuláról




2017.05.06.



 A „Sinkovits Imre pályázat” felhívására az 1956-os emlékév alkalmából a Botoló Nonprofit Kft. pályázatot nyújtott be egy tánccal fûszerezett darab elkészítésére, melyben Dandos Gyula alakját idézik meg, s amelynek megvalósításához a Vásárhelyi László Alapfokú Mûvészeti Iskola biztosítja a helyszínt. Mivel a forradalmár cigány származású volt, ezért az alkotók úgy gondolták, errõl a népcsoportról, az õ mûvészetükrõl is szót ejtenek. A pályázat sikere lehetõvé tette, hogy a bemutatóra meghívják Eörsi László történészt, aki a premiert követõen a Cigányok az 1956-os forradalomban címmel tartott elõadást a jelenlévõknek, Jenei Teréz fõiskolai tanár pedig a cigány irodalom fõbb irányairól beszélt. Vendégük volt a rendkívül érdekes egyéniségû és tehetségû Jónás Tamás költõ is. A rendezvénysorozatot Karádi Nóra és Karádi Zsolt Arc-ok címû fotókiállításának megnyitója zárta.

Nyolcévesen árva lett

– A drámát én írtam – válaszolta kérdésemre Karádi Zsolt. – Sok egyéb mellett dr. Fazekas Árpád, Dikán Nóra, Takács Péter és Eörsi László munkáira támaszkodtam. Elsõsorban a nyíregyházi történésekre és Dandos Gyula személyére fókuszáltam. Figyelmemet megragadta Rácz István tanár úr, a Szilágyi László–Tomasovszki András-per másodrendû vádlottja, aki végül öt év börtönbüntetést kapott. Õ már a forradalom elõtt jó barátságba került az állami gondozott Dandos Gyulával. A fiú négyéves volt, amikor az édesanyja, és nyolc, amikor az édesapja meghalt. Egyik intézetbõl a másikba hányódott, mire Nyíregyházán a Kossuth gimnáziumba került, otthonra pedig a Petõfi kollégiumban lelt. Életrajzában sok homályos pont van: ezek lehetõséget adtak a tények balladává formálásához.
A szerzõ fikciója szerint Dandos Gyula 1957. február 9-én, életének utolsó éjszakáján levelet ír Rácz tanár úrnak, amelyben visszaemlékszik eddigi éveire, a nyíregyházi októberi napokra... Megelevenedik hányatott gyermekkora, s az édesanyja is (õt az egyik táncjelenetben Demarcsek Zsuzsa keltette életre). Kálváriája letartóztatását követõen az ungvári börtönben folytatódik, majd itthon, ahol az ÁVO-sok félholtra verik. Tüdõ szakorvosi vélemények alapján elviszik Mosonmagyaróvárra, ahonnan megszökik, tudva, elõbb-utóbb forradalmi tetteiért halál vár rá. Svájcba szeretne eljutni, ahol a Vöröskereszt jóvoltából 1947 és ’49 között élt. Másodszori szökése közben azonban a határõrök agyonlövik.

Rendhagyó elõadás

– Dandos Gyula élete nagyon megfogott bennünket. A róla szóló drámát négy alkalommal a Nyíregyházi Egyetem színjátszóival adtuk elõ 45 perces, rendhagyó elõadásban a Vásárhelyi László Alapfokú Mûvészeti Iskola színháztermében – idézi vissza örömmel a szerzõ. – Az intézmény kiváló színháztechnikai adottságokkal rendelkezik. A téglalap alakú elõadói tér két hosszabbik oldalán ült a közönség, s a szereplõk közöttük játszottak. A publikum tagjai úgy érkeztek a terembe, hogy kilenc „halott” feküdt a földön, õket átlépve juthattak el a helyükre. Korabeli fotók segítségével megidéztük az 1956-os országos és nyíregyházi eseményeket. Ezután a holtak élõkké lettek, visszajutottunk Dandos Gyula gyermekkorába, majd a nyíregyházi eseményekhez. Nem kronologikus rendben haladtunk, hanem szabad asszociációk mentén. (Érdekes volt, hogy a fõszereplõ egyetemista, Kékedi Levente, a történet során arcra is egyre jobban kezdett hasonlítani Dandosra...)
Mint megtudtuk, több nézõt sokkolt, ahogy az ÁVO-sok a lábuk elõtt brutálisan megverték, avagy az, mikor a történet végén lelõtték a fõhõst. Egy cigány botoló is helyet kapott a darabban, Demarcsek Dániel elõadásában. Bari Károly sorai mellett megszólalt Szécsi Magda Hazám címû verse, majd Verdi Requiemje zárta a mûvet. Mivel az alkotók úgy gondolták, taps és meghajlás nem illik ehhez a drámához, a közönség csöndben, ismét a „halottak” megdöbbentõ sorai között haladva hagyhatta el a termet. Fazekas Árpád doktor úr is látta az elõadást, s a színjátszókra utalva azt mondta: „Ilyen fiatalokkal van jövõ!”

(Szerzõ: Sz. Kántor Éva)





« vissza

LEGOLVASOTTABB
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Díjakkal tért haza a színház Pécsről

Horváth László Attila a színészzsűri különdíját érdemelte ki a POSZT-on.

Kiflicskétõl Oxanáig Jenei Judittal

Hány ember élete fér bele egy színésznõ pályájába?

Fúvós siker az eperjesi fesztiválon

Aarany minõsítést szereztek egyaránt zene és mazsorett kategóriában.

Kinőtt az oroszlán lába

Az Első Nyíregyházi Lions Klub közreműködésével sikerült rekonstruálni az oroszlán szobrot.

Amikor a házastársak szeretnének félrelépni – A balek lett A hülyéje

Az Őrült Nők Ketrece című előadásban nyáron megismerhették a nyíregyházi nézők Fehér Balázs Benőt.

Rögös az út a csillagokig: Szakály György Kossuth-díjas balettművész tehetségeket díjazott

A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozata megrendezte pályázati versenyét.



Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Város-Kép Nonprofit Kft.© 2014. | Minden jog fenntartva!