Link küldése Link küldése

Krúdy éve is 2018




2018.01.13.


140 éve született Krúdy Gyula. A tény nem rázza meg valószínûleg a világot, s még az évszám sem igazán kerek, de a mi világunk úgy kerek, ha ezt ünnepként fogjuk fel – méltán lehetünk büszkék a nyíregyházi írófejedelemre.


Persze, nem csupán ez az egy dátum ad okot az emlékezésre: teljes cikket szentelünk helytörténeti sorozatunkban annak, hogy 180 évvel ezelõtt (január 22-én) ünnepeltük meg az V. Ferdinánd által adományozott városi privilégiumot, amit egy évvel korábban hirdettek ki. A várostörténet ad még bõséges muníciót: a Dessewffyekkel 1803-ban kötöttek örökváltságot elõdeink (óriási dolog volt és a korabeli nyíregyháziak szorgalmáról, bölcs elõrelátásáról mesél), 1873. február 27-én tartották az elsõ képviselõ-testületi közgyûlést az új városházán, a Jósa András Múzeumot pedig pont 150 éve alapította a néhai polihisztor névadó – számukra ez igazán jubileumi esztendõ. De egész Nyíregyháza sorsát megváltoztatta, hogy 1858. szeptember 5-én befutott az elsõ vonat – ismert a történet, hogy ez mekkora elõnyt jelentett a rá két évtizedre megyeszékhellyé váló városunknak. Pont 120 éve készült el a Bessenyei-szobor, amikor megalakult a Bessenyei György Mûvelõdési Kör – jogutódja ma is aktív, bár a szobrot csak egy év múlva avatták fel, mert 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett Erzsébet királyné. A Hõsök szobrát (talán az egyik legszebb ilyen jellegû alkotás hazánkban) pedig éppen 90 esztendeje leplezték le – a kormányzó, Horthy Miklós jelenlétében.

Az egyházi história is kínál érdekességeket: 1833-ban hangzott el az evangélikus templomban az elsõ magyar nyelvû konfirmáció, 135 éve szentelték fel a református templomot, 90 esztendeje nyílt meg a református tanítóképzõ, 1938 szeptemberére készült el a ferences rendház, 25 éve emelte társszékesegyházzá a római katolikus templomot II. János Pál pápa az akkor felállított Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyében, s 15 évvel ezelõtt szentelték fel a Szent Atanáz Fõiskola épületét. Volna még mibe „kapaszkodni”, hiszen a kultúrtörténet is kínál csemegéket: 125 éve tették le a színház épületének alapkövét, és 1908. március 14-én tartotta elsõ vetítését az Apolló Villanyszínház, de ezek csak számok, egészen addig, amíg a történések mögé nem nézünk. Mert ezek a MI számaink, amik által még inkább nyíregyházivá válhatunk. S ha kezdtük, zárjuk is Krúdyval, aki így ír: „Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem.” 1878-ban kezdte, 1933-ban fejezte be. De mi folytathatjuk: ha emlékezünk rá...

(Szerzõ: Tarczy Gyula)

(Ui.: Köszönet a levéltárnak a bõséges adatokért!)





« vissza

LEGOLVASOTTABB
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Amiről az utcák mesélnek – Lapok a Nyírvidék történetéből 1.

A várostörténeti rovat cikkeinek megírásához alapvető forrásként használom a Nyírvidék című lapot.

Amiről az utcák mesélnek... – Osztrák-Magyar Bank

Az Osztrák-Magyar Bankot 1878-ban alapították.

Pénzügyi palotából múzeum

A palota építését a városlakók részérõl élénk érdeklõdés kísérte.

Pénzügyi palotából múzeum

Az épület terveit Maróthy Kálmán nyugállományú mérnökkari ezredes készítette el.



Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Város-Kép Nonprofit Kft.© 2014. | Minden jog fenntartva!