Link küldése Link küldése


Kilencven éve született József Attila-díjas írónk


2017.07.16.


Sipkay nevét hallva a városban, sokaknak az a középiskola jut elsőként az eszébe, amely fõ profiljaként kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi ismeretekre oktatja a hozzá jelentkező diákokat. Az oktatási intézmény, amely 1990-től viseli a nyíregyházi születésű író és publicista nevét, ápolja emlékét és az oktatási órák kereteit kihasználva igyekszik is megismertetni alakját és irodalmi munkásságát tanulóival.


Az iskola épülete elõtt látható bronz mellszobra is (képünkön), Nagy Lajos Imre szobrászmûvész alkotása.
Sipkay Barna 1927. július 10-én született. Középiskolai tanulmányait a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, majd beiratkozott a szintén Kossuth nevét viselõ debreceni egyetem jogi karára, amit a család szûkös anyagi helyzete miatt nem tudott befejezni. Egy ideig tisztviselõként, majd 1954-tõl haláláig a Kelet-Magyarország (akkor még Szabolcs-Szatmári Néplap, vagy egyszerûen csak Néplap) szerkesztõségében „áldozatosan és sikerrel” dolgozott, ahogyan azt Dienes István fogalmazta meg róla az 1971-ben leleplezett emléktáblán, amely ma is hirdeti nevét a megyei napilap szerkesztõségének bejáratánál.
Újságírói és szerkesztõi tevékenysége mellett rendszeresen jelentek meg novellái, elbeszélései a különbözõ irodalmi folyóiratok hasábjain. Már 36 éves, amikor a Gesztenyék címû novellájával felhívta magára a figyelmet. Elsõ regénye Messzi harangszó címmel 1963-ban jelent meg, amelyet aztán újabb kötetek követtek. Több színdarabot is írt, A világ peremén címût a miskolci Nemzeti Színház be is mutatta. Írásából készült a Nincs többé férfi címû, 1974-ben forgatott tévéfilm. A magyar irodalom története címû kötetben ezt olvashatjuk róla a Valamikor egy tónál címû írása kapcsán: „Sipkay éppen a fájdalmak, a szenvedés kimondásával, egy korszerû morál igényes normájával «gyógyítja» – amennyire az irodalom gyógyítja – a világ sebeit”. Munkásságát 1967-ben József Attila-díjjal ismerték el. Életének mindössze negyvenedik évében, 1968. január 28-án hunyt el.

 (Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)

(Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. július 14-ei számában)





« vissza

TOP24
Legfrissebb hírek videóval
Programajánló
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

„Isten a mi bizodalmunk tornya” – A református templom építéstörténete 1.

A 18. sz. második feléből a régi templom renoválására vannak adatok.

Luther Márton nyíregyházi emlékezete 3.

Luther Márton emlékét tér és utca is őrzi városunkban.

Luther Márton nyíregyházi emlékezete

A reformáció évfordulója alkalmából, 1917. október 30-án egy jótékony célú vallásos estélyt tarottak

Az aradi vértanúk emléknapján

Az aradi vértanúk kivégzésének emlékét tizennyolc éven át csak titokban lehetett ápolni.

A zene világnapján

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa október 1-jét a zene világnapjává nevezte ki.

„Én tehát önöket a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítom!”

1895. október 1-jétől érvényes házasságot kötni csak polgári tisztviselő előtt lehetett.

Ezt olvasta már?
X
Premier, zene és Gera
Pénteken este ismét Szieszta a Nyíregyházi Televízióban.
Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Impresszum Írjon nekünk
© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!