Link küldése Link küldése


„Én tehát önöket a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítom!”


2017.09.24.


Ez a mondat elsőként 1895. október 1-jén hangzott el az ország azon településein, ahol házasságot kötöttek. Ez a dátum ugyanis a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. és az állami anyakönyvezést elrendelő 1894. évi XXXIII. törvénycikk életbe lépésének a napja. E naptól kezdve a születésekről és a halálozásokról az állam állította ki az anyakönyveket, illetve érvényes házasságot kötni is csak polgári tisztviselő előtt lehetett. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. szeptember 22-ei számában)


 Korábban az egyházak feladata volt a személyi adatnyilvántartás, amelyet hazánkban Pázmány Péter esztergomi érsek rendelt el 1625-ben. Innentől kezdve a plébániák kötelezően feljegyezték a területükön történő születéseket, bérmálásokat, házasságkötéseket és halálozásokat. Ezt a gyakorlatot a protestáns egyházak is követték, bár erre hivatalos felhatalmazást csak 1785-ben kaptak II. Józseftől. A fent említett törvények hosszú egyházpolitikai küzdelmek után, az egységesítés szándékával születtek meg, hiszen az elfogadásakor nyolc, vallási alapú házassági jog volt érvényben.
A Nyírvidék részletesen ismertette az új törvényeket, majd arról is beszámolt, hogy városunkban kik voltak az elsők, akik polgári tisztviselő előtt kötötték össze életüket. A városháza dísztermét jelölték ki a ceremónia helyéül, amely a nagyfokú érdeklődés miatt szűknek bizonyult. Főleg hölgyek voltak kíváncsiak e jeles eseményre, amelyen Bencs László polgármester fekete díszmagyarban jelent meg, mint aki a házasulandókat anyakönyvvezetőként összeadta. Amikor „délceg magas alakja” feltűnt, „a közönség nem állhatta meg, hogy hangos éljenzéssel ne adjon kifejezést annak a lelkesedésnek, amely ez ünnepélyes pillanatban lelkét betöltötte”. E nevezetes napon Paulay József, tartalékos honvédhadnagy, a Hazai Bank előkelő tisztviselője lépett házasságra Kovács Jolánnal, Kovács Ferenc városi házi pénztáros „szép és kedves leányával”. Az új házaspár ezt követően a násznéppel együtt az evangélikus templomba sietett, ahol Geduly Henrik adta rájuk az egyház áldását.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)

Képünkön egy névadó ünnepség látható





« vissza

TOP24
Legfrissebb hírek videóval
Programajánló
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Az aradi vértanúk emléknapján

Az aradi vértanúk kivégzésének emlékét tizennyolc éven át csak titokban lehetett ápolni.

A zene világnapján

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa október 1-jét a zene világnapjává nevezte ki.

„Ez az épület az igazság vára”

Az új palota felépítésétől a rendőrség áldatlan állapotú elhelyezésének megszüntetését várták.

„A törvénykezési palota építésének ügye, végre valahára testté lőn”

„Nevezetes lesz és kiváló az 1891-ik esztendő Nyíregyháza város történetében”.

Hajrá Szpari!

A nyíregyházi futballtörténelemben 1958-ban találkozunk először a Spartacus elnevezéssel.

A művészet terén magát dicséretesen kitüntetett színésznő

Eszéki Emma igazi jelenség volt a maga idejében.

Ezt olvasta már?
X
1956 hőseire emlékeztek az egyetemen
Ünnepségen emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire.
Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Impresszum Írjon nekünk
© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!