AZ EGYKORI VASÖNTÖDE EMLÉKÉT ŐRZŐ UTCA


2017.07.10.


A XIX. század végén a felvidéki Mecenzéfből hámorkovácsok érkeztek városunkba, hogy engedélyt kérjenek a város képviselőitől egy vasöntöde és gépműhely építésére és üzemeltetésére. Göbl Ferenc és Wágner András a szükséges engedélyek birtokában hamarosan fel is építették a vasúti temetővel szemben vasgyárukat, amely később Irsay Gusztáv és társa tulajdonába került.


 A gyár jellegzetes termékei voltak azok az ovális és négyzet alakú, öntöttvasból készült házszámtáblák, amelyek közül ma még viszonylag sok felfedezhető a régi házak falain. (Egy helyi rendelet szerint a négyzet alakú táblákkal a városközpontba vezető utak házait, míg az ovális alakúval a mellékutcák épületeit jelölték.)

A Nyírvidékben megjelent hirdetések szerint a cég „gyárt mindenféle kereskedelmi árukat, jutányosan önt gépalkatrészeket”, valamint „cséplőgépekhez tûzifecskendőt, házi vízellátó berendezésekhez szivattyúkat, csatornázási szerelvényeket raktárról elõnyös fizetési feltételek
mellett” szállít.

Szintén ebben a gyárban kezdték meg a fúrott, pumpával műkődő kutak gyártását is. Egy ilyen kút még ma is hirdeti a régi idők emlékét a Sóstói úton, a Nyíregyházi Főiskola közelében. A pumpás kút egyúttal az orvos és múzeumalapító dr. Jósa Andrásra is emlékeztet, hiszen azt ő fúratta a saját háztartása és a környék lakóinak használatára, így is él a köztudatban: Jósa-kút.

A házszámtáblák és a Jósa-kút mellett még a Vasgyár utca őrzi az egykori vasöntöde és gépgyár emlékét, amely egykor ebben az utcában állt. A város négy régi (égtájak szerint elnevezett) temetője közül a vasöntőde közelében feküdt a nyugati, késõbb vasúti temető, amely benyúlt egészen kb. a Derkovits utcáig.

A vasút építésével a temetőt kettévágták, majd újabb és újabb területekkel csonkították meg. 1898-ban ezért elhatározták a bezárását, majd 1935-ben belügyminisztériumi engedéllyel fel is számolták. Területének egy részén 1938-ban felépült a ferencesek rendháza, amelyet sorozatunk egy kéőbbi részében fogunk részletesebben bemutatni.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

Megjelent a Nyíregyházi Napló 2013.12.06-i számában.





« vissza

TOP24
Legfrissebb hírek videóval
Programajánló
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Az igazságszolgáltatás istennőjének szobrai

Nyíregyháza első köztéri képzőművészeti alkotásai épületdíszítő funkciót töltenek be.

Amiről az utcák mesélnek… - A vörös csillag árnyékában…

A második világháború végén a szovjet hadsereg katonái új hódítókként megszállták hazánkat.

AMIRŐL AZ UTCÁK MESÉLNEK... - 70 ÉVE HUNYT EL ZSOLNAI VILMOS

A nagy múltú Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban számos emléktábla figyelmeztet arra...

Amiről az utcák mesélnek - 120 éve Thália szolgálatában

i 1894. február 6-án ünnepélyesen megnyílt Thália nyíregyházi hajléka.

Amiről az utcák mesélnek... - A „világosság temploma”

Története miatt a Benczúr (korábban Károlyi) tér talán legérdekesebb épülete a 18. szám alatti.

Amiről az utcák mesélnek... - A ferences barátok rendháza

1937. 08. 15-én Török Dezső kanonok helyezte el a ferencesek templomának és rendházának alapkövét.

Ezt olvasta már?
X
Közeledik a Népmese Napja és a Sunshine születésnap
A Nyíregyházi Televízió Szieszta Plusz műsorának tartalmából.
Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Impresszum Írjon nekünk
© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!