Amiről az utcák mesélnek... - Egy kis sóstóhegyi tücsökzene


2017.07.13.


Sóstóhegy Szabó Lőrincről elnevezett utcája irodalomtörténeti csemegével szolgál az érdeklődők számára. A 15. szám alatti lakóház előtt elhelyezett emléktábláról megtudható, hogy „Ebben a házban Thomas Ernőéknél vendégeskedett 1945. december 8-ától 1946. január 19-éig Szabó Lőrinc”, aki „itt írta Tücsökzene című verses önéletrajzának 64 darabját”.


Az irodalomkedvelő Thomas-család tagjai még kezdő költő korában, Budapesten ismerkedtek meg Szabó Lőrinccel. 1945 őszén otthonukba invitálták őt, aki örömmel fogadta meghívásukat. Egy téli napon érkezett Thomasék sóstóhegyi házába, ahol nyugodt körülmények között tudta folytatni verses önéletrajzát.

A nappaliban, a kályha mellett berendezett kuckóját el is nevezte a „tücskök szerkesztőségének és kávéházának”, amelynek Thomas Ernő és felesége, valamint lányuk, Thomas Marianne voltak a tulajdonosai, ő pedig a törzsvendége. Termékeny és idilli napok voltak ezek a költő számára, amelynek egy rablótámadás vetett véget: január 19-én fegyveres katonák törtek be hozzájuk, akik a család mozdítható értékein túl Szabó Lőrinc személyes tárgyainak nagy részét is magukkal vitték.

Ezután a család nyíregyházi rokonaihoz költözött, s még pár napig a költő is velük maradt. Az elutazása előtti napon még egy rögtönzött irodalmi estet rendeztek a tiszteletére, ahol felolvasta a Sóstóhegyen írt versek többségét. A költő Thomaséknak megküldött listájából kiderül, hogy 64 verse született itt, az 1947-ben megjelent kötet csaknem egyötöde.

A költő emlékét 1972-től utca, 1992-től pedig Labossa Gusztáv és felesége kezdeményezésére az általános iskola neve őrzi Sóstóhegyen. 1992-ben a Thomas-család egykori (többször átépített) házának falán a Városvédő Egyesület egy emléktáblát helyezett el. Ugyanekkor az iskola Katona Béla előszavával egy kis kötetben megjelentette a Sóstóhegyen írt verseket.

Az időközben a lakóház felújítása miatt leszedett táblát 2009 tavaszán egy kiegészítő tábla kíséretében újra elhelyezték. A város 1952-ben Sóstóheggyel együtt ezt az irodalomtörténeti örökséget is megkapta.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

Megjelent a Nyíregyházi Napló 2014.01.10-i számában.





« vissza

TOP24
Legfrissebb hírek videóval
Programajánló
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Az igazságszolgáltatás istennőjének szobrai

Nyíregyháza első köztéri képzőművészeti alkotásai épületdíszítő funkciót töltenek be.

Amiről az utcák mesélnek… - A vörös csillag árnyékában…

A második világháború végén a szovjet hadsereg katonái új hódítókként megszállták hazánkat.

AMIRŐL AZ UTCÁK MESÉLNEK... - 70 ÉVE HUNYT EL ZSOLNAI VILMOS

A nagy múltú Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban számos emléktábla figyelmeztet arra...

Amiről az utcák mesélnek - 120 éve Thália szolgálatában

i 1894. február 6-án ünnepélyesen megnyílt Thália nyíregyházi hajléka.

Amiről az utcák mesélnek... - A „világosság temploma”

Története miatt a Benczúr (korábban Károlyi) tér talán legérdekesebb épülete a 18. szám alatti.

Amiről az utcák mesélnek... - A ferences barátok rendháza

1937. 08. 15-én Török Dezső kanonok helyezte el a ferencesek templomának és rendházának alapkövét.

Ezt olvasta már?
X
Csontritkulás ellen mozdul a város
Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Impresszum Írjon nekünk
© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!