Link küldése Link küldése

A művészet terén magát dicséretesen kitüntetett színésznő




2017.07.29.



 Szarvason született 1854. április 11-én. Édesapja, Eszéki Antal révén került Nyíregyházára, aki 1867-ben telepedett le városunkban és előbb telekkönyvvezetőként, majd törvényszéki bíróként tevékenykedett. Emma lánya a helyi műkedvelő színjátszó társulat jótékony célú előadásain hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben már Debrecenben vendégszerepelt és kivívta a kritikusok elismerését is: „csinos színpadi alak, rokonszenves, megnyerő külsővel, és hangjának kellemessége, hajlékony finomsága s csengése valóban az egész közönséget megnyeré”. Le is vonják a következtetést: „a színi pályára hivatása van”. A Hárs vendéglő udvarán felépített „aréna” ünnepelt sztárja 1876-ban indult meghódítani az országot. Belopta magát előbb a pécsi, majd a győri közönség szívébe is. 1881-ben jegyese lett egy fiatal kolozsvári színésznek, aki végül mást vett el feleségül. Szerelmi bánata miatt rövid időre visszavonult, majd 1882 őszén Eperjesre szerződött. A következő évben már Nyitrán találjuk, ahol a színházavató ünnepségen az ő hangjai csendültek fel először.

1884-ben tért haza, Várady Antal Iskarióti Júdás című tragédiájában Magdolnát alakította. A tudósító szerint „városunk társaséletének egykor kitüntetett kedvence, s a városi humanitárius intézményeknek egyik lelkes támasza, hosszú távollét után, ma mutatta be magát és szépen fejlett tehetségét”. A kritikusokat elbűvölte szépsége, játékintelligenciája és vonzó nőiessége. Valószínűleg 1884-ben, az Ármány és Szerelem Lujzájának az alakításával búcsúzott a várostól. Az utolsó adat szerint 1884 nyarán, Kisvárdán ért véget a pályája. Megházasodott és férje nem engedte többé a színházak közelébe. Az ostromlott Budán hunyt el 1945 januárjában és valahol a farkasréti temető tömegsírjába helyezték örök nyugalomra.

Ilyés Gábor helytörténész





« vissza

LEGOLVASOTTABB
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Egy dinasztia a gyógyszerészet szolgálatában

Ma a Szabolcs Szálló épülete található azon a helyen, ahol egykor az Arany Sas Patika állt.

Isten a mi bizodalmunk tornya

A református templom építéstörténete 2.

„Isten a mi bizodalmunk tornya” – A református templom építéstörténete 1.

A 18. sz. második feléből a régi templom renoválására vannak adatok.

Luther Márton nyíregyházi emlékezete 3.

Luther Márton emlékét tér és utca is őrzi városunkban.

Luther Márton nyíregyházi emlékezete

A reformáció évfordulója alkalmából, 1917. október 30-án egy jótékony célú vallásos estélyt tarottak

Az aradi vértanúk emléknapján

Az aradi vértanúk kivégzésének emlékét tizennyolc éven át csak titokban lehetett ápolni.



Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Város-Kép Nonprofit Kft.© 2014. | Minden jog fenntartva!