Link küldése Link küldése

A kereskedõk áldozatkészségébõl lett iskola




2018.04.21.


100 éve alapították a Felsõ Kereskedelmit 2. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. április 20-i számában.)


A Városi Felsõ Kereskedelmi Iskola 1918. szeptember 5-én nyitotta ki kapuit a Csillag és az Eötvös utcák sarkán lévõ városi épületben. (Itt a hatósági cselédközvetítõnek volt a lakása és cselédotthont tartott fenn a város. Ezeket áthelyezték, az épületet pedig iskolai célokra alakították át.) Innen 1921-ben átköltöztették a Malom és a Szabolcs utca keresztezõdésében ma is álló épületbe, amely egészen 1949-ig volt az otthona. Ekkor a Báthori utca 30. sz. alatti épületbe költöztek, majd 1972-ben felépítették a mai, Városmajor utcai épületét.

A nagy reményekkel induló Felsõ Kereskedelmi Iskola elsõ igazgatójává pályázat mellõzésével Margócsy Emilt hívták meg Debrecenbõl, aki az igazgatás mellett kereskedelmi számtant is tanított. Megválasztották a bejáró tanárokat Szalay Sándor, dr. Leffler Béla és dr. Zwick Vilmos fõgimnáziumi tanárok személyében, míg rendes tanárnak Domán Sándort hívták meg Tordáról, aki magyar és német nyelv, valamint könyvvitel és levelezés tanítására szerzett képesítést. 1919-ben Bácskai Józseffel bõvült a tanári kar, aki majd a gyorsírás népszerûsítésében vállalt jelentõs szerepet és értek el diákjai kiváló eredményeket.

Az iskola vezetõsége 1938-ban gróf Széchenyi István nevének a felvétele mellett döntött, amelyet a legfelsõbb hatóságok is támogattak. A Felsõ Kereskedelmi méltán érdemelte ki a név elnyerését, hiszen „kezdettõl fogva arra törekedett, hogy Széchenyi korának lendületével, de a mai korszellem nagy követelményeihez híven, komoly tudományos alapozottsággal, közgazdaságilag fegyelmezett lelkû magyar ifjúságot neveljen a magyar gazdasági és kereskedelmi élet számára”. A „legnagyobb magyar” nevének felvételét támogatta dr. Éber Antal is, aki Nyíregyháza országgyûlési képviselõje volt 1931-tõl 1939-ig. Elismerését azzal is kifejezte, hogy az iskola számára megfestette a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévõ Széchenyi-portré másolatát, amelyet ma is féltve õriz az iskola (képünkön).

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)





« vissza

LEGOLVASOTTABB
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Amiről az utcák mesélnek – Lapok a Nyírvidék történetéből 1.

A várostörténeti rovat cikkeinek megírásához alapvető forrásként használom a Nyírvidék című lapot.

Amiről az utcák mesélnek... – Osztrák-Magyar Bank

Az Osztrák-Magyar Bankot 1878-ban alapították.

Pénzügyi palotából múzeum

A palota építését a városlakók részérõl élénk érdeklõdés kísérte.

Pénzügyi palotából múzeum

Az épület terveit Maróthy Kálmán nyugállományú mérnökkari ezredes készítette el.

Zsidó hõsi halottak emlékmûve

Városunk több emlékjellel õrzi az elsõ világháborúban hõsi halált haltak emlékét.



Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Város-Kép Nonprofit Kft.© 2014. | Minden jog fenntartva!