Link küldése Link küldése


„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”


2017.05.20.


Herman Ottó e gondolat felvetésével javasolta az Országos Állatvédõ Egyesület közgyûlésén 1900-ban, hogy a mintául szolgáló amerikai példa alapján hazánkban is szenteljenek egy napot a madaraknak és a fáknak. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. 05.19-ei számában)


 Chernel István ornitológus 1902-ben Kõszegen már meg is szervezte ezt a napot, amelyet négy évvel késõbb Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írt elõ, hogy az iskolákban „természetvédõ” és „erkölcsnemesítõ” szellemben emlékezzenek meg a madarak és fák napjáról. Így lett ez a nap a természet ünnepe, amelyet szívesen ült meg egy májusi napon a tanulóifjúság tanítóikkal egészen a második világháborúig.
Nyíregyházán kismajálisnak is nevezték ezt a napot, amikor az iskolák diákjai felkerekedtek és tanáraikkal kivonultak a szabadba. Kedvelt célpont volt az Erzsébet-liget, ahol a természet lágy ölén alkalmi versek szavalatával idézték fel az állatok és a fák világát, hazafias dalokat énekeltek és fák, elsõsorban eperfák ültetésére is sort kerítettek. Megtekintették továbbá a ligetben elhelyezett fészekodvakat, madáretetõket, de természetesen a tánc és a játék, a labdázás és az uzsonna sem maradhatott el. E napokon általában a szülõk és a tanügy barátai is részt vettek. Az elemi iskolások mellett igyekeztek a nap üzenetét a leendõ tanítók lelkébe is oltani. E céllal tartották meg 1933-ban a tanítóképzõsök és a gyakorló elemi iskola növendékei számára is a napot, akik közül öten-öten Sóstón facsemetéket ültettek el.
Egy kultuszminiszteri körrendelet 1932-ben újabb tematikával bõvítette a madarak és fák napját, amikor elrendelte, hogy az iskolák tanulói a hõsök temetõjében, vagy a hõsök szobra köré ültessenek virágot, díszcserjét és gondoskodjanak azok ápolásáról.
A második világháború után feledésbe merült a mozgalom, majd egy 1994-es miniszteri rendelet május 10-ét jelölte meg e jeles nap dátumának. Képünkön a „madarak atyjának”, Herman Ottónak a nevét viselõ orosi iskolában található szobra látható.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)





« vissza

TOP24
Legfrissebb hírek videóval
Programajánló
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Az aradi vértanúk emléknapján

Az aradi vértanúk kivégzésének emlékét tizennyolc éven át csak titokban lehetett ápolni.

A zene világnapján

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa október 1-jét a zene világnapjává nevezte ki.

„Én tehát önöket a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítom!”

1895. október 1-jétől érvényes házasságot kötni csak polgári tisztviselő előtt lehetett.

„Ez az épület az igazság vára”

Az új palota felépítésétől a rendőrség áldatlan állapotú elhelyezésének megszüntetését várták.

„A törvénykezési palota építésének ügye, végre valahára testté lőn”

„Nevezetes lesz és kiváló az 1891-ik esztendő Nyíregyháza város történetében”.

Hajrá Szpari!

A nyíregyházi futballtörténelemben 1958-ban találkozunk először a Spartacus elnevezéssel.

Ezt olvasta már?
X
Mobil kormányablak települt ki a kórházba
Mobil kormányablak települt ki a kórházba.
Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Impresszum Írjon nekünk
© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!