Link küldése Link küldése

„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”




2017.05.20.



 Chernel István ornitológus 1902-ben Kõszegen már meg is szervezte ezt a napot, amelyet négy évvel késõbb Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írt elõ, hogy az iskolákban „természetvédõ” és „erkölcsnemesítõ” szellemben emlékezzenek meg a madarak és fák napjáról. Így lett ez a nap a természet ünnepe, amelyet szívesen ült meg egy májusi napon a tanulóifjúság tanítóikkal egészen a második világháborúig.
Nyíregyházán kismajálisnak is nevezték ezt a napot, amikor az iskolák diákjai felkerekedtek és tanáraikkal kivonultak a szabadba. Kedvelt célpont volt az Erzsébet-liget, ahol a természet lágy ölén alkalmi versek szavalatával idézték fel az állatok és a fák világát, hazafias dalokat énekeltek és fák, elsõsorban eperfák ültetésére is sort kerítettek. Megtekintették továbbá a ligetben elhelyezett fészekodvakat, madáretetõket, de természetesen a tánc és a játék, a labdázás és az uzsonna sem maradhatott el. E napokon általában a szülõk és a tanügy barátai is részt vettek. Az elemi iskolások mellett igyekeztek a nap üzenetét a leendõ tanítók lelkébe is oltani. E céllal tartották meg 1933-ban a tanítóképzõsök és a gyakorló elemi iskola növendékei számára is a napot, akik közül öten-öten Sóstón facsemetéket ültettek el.
Egy kultuszminiszteri körrendelet 1932-ben újabb tematikával bõvítette a madarak és fák napját, amikor elrendelte, hogy az iskolák tanulói a hõsök temetõjében, vagy a hõsök szobra köré ültessenek virágot, díszcserjét és gondoskodjanak azok ápolásáról.
A második világháború után feledésbe merült a mozgalom, majd egy 1994-es miniszteri rendelet május 10-ét jelölte meg e jeles nap dátumának. Képünkön a „madarak atyjának”, Herman Ottónak a nevét viselõ orosi iskolában található szobra látható.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)





« vissza

LEGOLVASOTTABB
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Egy dinasztia a gyógyszerészet szolgálatában

Ma a Szabolcs Szálló épülete található azon a helyen, ahol egykor az Arany Sas Patika állt.

Isten a mi bizodalmunk tornya

A református templom építéstörténete 2.

„Isten a mi bizodalmunk tornya” – A református templom építéstörténete 1.

A 18. sz. második feléből a régi templom renoválására vannak adatok.

Luther Márton nyíregyházi emlékezete 3.

Luther Márton emlékét tér és utca is őrzi városunkban.

Luther Márton nyíregyházi emlékezete

A reformáció évfordulója alkalmából, 1917. október 30-án egy jótékony célú vallásos estélyt tarottak

Az aradi vértanúk emléknapján

Az aradi vértanúk kivégzésének emlékét tizennyolc éven át csak titokban lehetett ápolni.



Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Város-Kép Nonprofit Kft.© 2014. | Minden jog fenntartva!