Link küldése Link küldése

„A raboknak még a jövő héten leendő beköltözhetése elé mi sem vet gátat”




2017.12.12.


 A m. kir. törvényszék 1871-es nyíregyházi megszervezésével a város vezetőinek vállalnia kellett, hogy helyiségeket biztosít a törvényszék, a járásbíróság, a telekkönyv és a börtön számára is. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. szeptember 1-i számában.)


 Így adta át a városháza jelentős részét a törvényszék hivatalainak, míg a börtön céljaira a városi tulajdonban lévő Korona-házat alakították át. Az új börtön felépültéig, mintegy húsz éven át őrizték itt a vizsgálati fogságban lévőket és az előzetes letartóztatottakat. Ezt az épületet – a név átörökítésével – a Korona Szálló építése miatt bontják majd le 1895-ben.

Hosszú várakozás után, 1889. szeptember 25-én a Barzó–Vojtovits építészpáros tette le a Wagner Gyula építész által tervezett börtön épületének alapkövét a Bujtos széléből kihasított területen. Megelőzve a törvényszék épületét, előbb a börtön felépítéséhez fogtak hozzá és az első rabokat 1891 februárjában már be is költöztették. Ekkor a börtön 203 helyiségéből összesen 99 a zárkák száma.
A tervező és az építők jó munkát végeztek, hiszen a börtön „termeinek és zárkáinak tisztasága, egészséges levegője és világossága sok iskolát és nemesebb cél szolgálatában álló közintézményt múl felül”. Ezen kívül „gondoskodva van abban mindenről, ami szabadságától ideiglenesen megfosztottnak kényelmet, nemes foglalkoztatást nyújthat, a legaprólékosabban szem előtt tartva azon tényezőket, melyek a lélek és test épségének fenntartására megkívántatnak”. Mintha nem is egy börtön leírását olvasnánk!

A kiszolgálóhelyiségek mellett női és férfikórház, orvosi, lelkészi és tanítói szoba, valamint egy tágas imaterem is található, amely tanulási célokra is igénybe vehető. Azonban „az épületek északkeleti sarkában egy kisterjedelmű udvar van, hol az esetleges akasztások fognak megejtetni, ugyanitt van a halottas kamra is”. Ezen az udvaron végzik majd ki 1958 májusában Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást, az 1956-os forradalom két helyi vezetőjét, ahogyan erről a fogház bejáratánál lévő emléktábla is tanúskodik.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)





« vissza

LEGOLVASOTTABB
Városi cégeink

További hírek ebben a kategóriában

Amiről az utcák mesélnek – A cserkészkarácsonyok emlékére

A két világháború között városunkban aktív cserkészélet folyt.

A „modern nőnevelés” szolgálatában – 100 éves a Zrínyi

Javában dúlt a nagy háború, amikor 100 évvel ezelőtt...

Amiről az utcák mesélnek...

,,Szabad és Privilégiált Nyír-Egyháza Városa Közönsége nevezettel fog élni”.



Impresszum Írjon nekünk

© 2014. Város-Kép Nonprofit Kft. Minden jog fenntartva!

Vissza a lap tetejére
Város-Kép Nonprofit Kft.© 2014. | Minden jog fenntartva!