Rendezvénynaptár
 
Programajánló

Városinfo » Történelem

   A város nevének első írásos említése 1209-ből való. Nyíregyháza nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás, pedig egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított "Nyíregyház". A török adózás és a tatár gyújtogatás elől elmenekült lakosok helyére az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le. A Rákóczi-szabadságharc után tovább élénkült a migráció. A népességszám jelentős növekedése, a helység "újjászületése", országos viszonylatban is páratlannak mondható fejlődése azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek.
Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott és négy országos vásárt tarthatott, már hét és félezer lakosával a megye legnépesebb helyének számított. A település a betelepítés után fél évszázaddal olyan tehetőssé vált, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben, pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést a nyíregyháziak. 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilégizált mezőváros lett, melynek hatására kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, Sóstón vendéglő, fürdő üzemelt.
   

A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az első vonat, pénzintézetek alakultak. A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett. A "boldog békeidőkben" felépült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos.
Az első világháború megpróbáltatásai után 1918 végén nemzeti tanács, a tanácsköztársaság kikiáltása után munkás- és katonatanács alakult itt is. A második világháborúban súlyos emberveszteséget szenvedett a város. Több mint 6000 zsidót deportáltak, kétezer polgári lakost, pedig elhurcoltak "málenki robot"-ra. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény értelmében több száz család hagyta el Nyíregyházát és környékét. 1956 októberében a fővárosi forradalom hírére tüntetés robbant ki a városban, majd létrejött a november 4-ig muködő Ideiglenes Városi Munkástanács. A város gazdasági, kulturális és demográfiai fejlődése az 1960-as évektől folyamatos. Megindult az iparosítás, nőtt a lakosság száma, lakótelepek épültek. Nyíregyháza iskolavárossá vált: megindult az oktatás a hittudományi, a tanárképző, a mezőgazdasági és az egészségügyi főiskolán.

  Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

Ma Zsófia napja van.
Első kézből
130 éves a Nyíregyházi Tűzoltóság »
Május óta egy emléktábla hirdeti a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola és Gimnázium épületének Bethlen Gábor utcai falán, hogy „e helyen állt a nyíregyházi tűzoltóság laktanyája 1911–1958 között”.
A Raiffeisen a legnagyobb foglalkoztatók közé lépett »
Nyíregyháza legutóbbi közgyűlésén is napirenden volt a Raiffeisen Szolgáltató Központ működéséről szóló tájékoztató, ahol a képviselők elismerően szóltak a cég tevékenységéről. A beszámoló kapcsán volt vendége a Nyíregyházi Televízió Híregyháza műsorának Bosánszky Péter, az RB Szolgáltató Központ Kft. ügyvezetője.
Tanszercsomagot kapott valamennyi kisiskolás »
Tanszercsomagot kaptak a nyíregyházi alsó tagozatosok az önkormányzattól. A város képviselő-testülete a közelmúltban döntött arról, hogy a város kisiskolásai minden szeptemberben tanszertámogatásban részesüljenek.
Legfrissebb szám, olvassa online! »
Nyíregyházi Napló archívum »






 
Hírek
Városháza
Városinfo
Amennyiben kérdése, vagy észrevétele lenne üzenjen szerkesztőségünkbe!
Impresszum