A Bethlen Gábor utca elején emelkedik a kettőstornyú, kevert bizánci stílusban épült görög katolikus templom. A templom tervezésére Vojtovits Bertalant kérték fel, az építést Vojtovits Bertalanra és Barzó Mihályra bízták.

A templom alapkövét 1895-ben helyezték el, majd rövidesen elkezdődött az építkezés, mely anyagi nehézségek miatt 1897 nyarára fejeződött be, s még ebben az évben megtörtént a felszentelés is. 1945-ben bombatalálat érte a templomot. A károkat állami segítséggel sikerült helyreállítani. A templom védőszentje Szent Miklós.

A város központi terén, a Kossuth téren találjuk a római katolikus társszékesegyház templomát. A templom 1994-től püspöki székesegyház, melynek legszebb része a monumentális kereszthajó, boltmezőiben a négy evangélista alakjával. Gyakran hasonlítják a szegedi dómhoz, amelynél azonban korábban, 1902-1904 között épült Nagy Virgil tervei alapján. Dr. Samassa József bíboros, egri érsek 1902-ben tartott aranymiséjének emlékezetére, Isten iránti hálájából építtette a templomot Nyíregyháza város népe számára. Az erősen nemzeti érzésű főpap az Árpádházi magyar királyok templomépítészetét akarta követni azzal, hogy ezt a monumentális emléktemplomot későromán-koragótikus stílusban építtette.

A Kálvin téren áll az 1873-1882. között épült romantikus stílusú református templom. 1347-től találunk a templom elődjére vonatkozó utalásokat. Ez akkor az ecsedi Báthory család tulajdona mintegy háromszáz éven keresztül. Felszentelése 1883. július 3-án történt meg. A mai templom terveit Mehlhouse János készítette. A kelet-nyugati fekvésű templom keleti homlokzati tornya 38 m magas, a belső térben összesen 800 ülőhely van. Orgonáját Kerékgyártó István építette. Az épület nyaranta több nagyszerű koncertnek is helyet ad.

A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom, mely Nyíregyháza zenei életének fontos színhelye. Zenekari, énekkari, orgonakoncertek váltják egymást egész évben. Az épület több puszta építészeti alkotásnál, egy darabja a város történetének. Létezését II. József türelmi rendeletének köszönheti, melyet a hátsó, keleti oldalon, a sekrestye kapuja fölötti latin felirat örökít meg. A templom két év alatt készült el, 1784-86 között, Giuseppe Aprilis tervei alapján. A templom eredeti homlokzata, külseje az akkori helytartótanács kikötésének megfelelően dísztelen volt. A sivár és szegényes külsőt végül az 1885-86-os külső tatarozással sikerült tagoltabbá tenni. Az oldalfalakat erőteljes falpillérekkel ritmizálták, az ablakokat neoreneszánsz és neobarokk díszítésekkel látták el. Az evangélikus templom belső tere impozáns. A falakat copf stílusú, stukkóutánzatú mintákkal festették ki. A főoltár a máriapócsi görög katolikus templomból származik. A rokokóba hajló barokk oltárépítmény gazdagon faragott.

A város szép épülete az 1924-32. között, Baumhorn Lipót tervei alapján felépített ortodox zsinagóga. A zsinagógai térbe lépve megpillanthatjuk az emelvényt, ahol a Tórát olvassák fel, mely középen található, szemben pedig a keleti fal, középen az oszlopokkal keretezett frigyszekrény, ahol a Tórát őrzik. A frigyszekrényt a zsinagógai tértől függöny választja el. A mennyezeten és a falakon festmények találhatók, ezek nem alakokat ábrázolnak, hanem törzsek és a csillagképek jeleit, bibliai jeleneteket és a zsidóság vallási szimbólumait. A festményeket Z. Szalay Pál nyíregyházi művésztanár készítette.