Rendezvénynaptár
 
Programajánló

Első kézből

Húszéves a Kállay Gyűjtemény, Nyíregyháza kincse

2013.03.14.

Valószínű, a kedves olvasók tudják, vagy hallottak róla, hogy január elsejétől Nyíregyháza Megyei Jogú Város három új múzeumi intézménnyel gyarapodott, a megyei hatókörű Jósa András Múzeummal, a méltán neves-híres múzeumfaluval, és a legkisebb, legifjabb testvérrel, az igen ritka gyűjteményi anyaggal rendelkező Kállay Gyűjteménnyel.

Úri becsületszó

A Kállay Gyűjtemény nem csak egy ősmagyar nemesi családnak, még Árpád népével bejött tagjainak emlékét őrzi, miniszterelnökét, osztrák-magyar monarchiás pénzügyminiszterét, magyar királyi pénzügyminiszterét, fő­ispá­nokét, alispánokét, hanem lényegében megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét. Egy olyan letűnt kor emlékét, amikor talán az erkölcs (minden emberi gyarlóság ellenére) még számított valamit, amikor az úri becsületszó az tényleg becsületszó volt, és legfőképpen Úri! A kiállítási anyag főleg csupa ritka tárgyat tartalmaz, kitüntetéseket, rangjelző insig­niá­kat, személyes tárgyakat, rengeteg fotót, könyveket, a Máltaiság emlékét, sok-sok olyan dolgot, ami egyedivé és egyedülállóvá teszi (többek között) a Kállay nevet, és az azt viselő gyűjteményt is. Könyveinkben ex-librisek, aláírások, ajánlások: Ferenc József császáré és királyé, főhercegeké és főhercegnőké, Horthy Miklósé, Márai Sándoré, különböző diplomatáké, íróké-költőké… Kitüntetéseinket egykor magas rangú diplomaták és politikusok viselték, ezüst tárgyainkat Bécs egyik leghíresebb ötvöse készítette.

800 éves családtörténet

A Kállay családnak több mint 800 éves, a történeti forrásokban bizonyíthatóan meglévő története van, így a família egyike a legrégebbi magyar nemesi családoknak. A nyíregyháziak ráadásul büszkék lehetnek arra, hogy miniszterelnököt adtak hazánknak, és arra is, hogy a Kállay család tagjai császári és királyi kamarások, fő- és alispánok voltak, harcoltak Mátyás királyunk oldalán, harcoltak Mo­hácsnál, kiálltak az Árpád-házi királyaink mellett az oligarchiák időszakában is, majd utána Ká­roly Róbert királyunk lelkes támogatóivá lettek.
Szép nagy történelmi ív ez ugye, olyan nagy és hosszú ez a történet, hogy átlátni bizony nem egyszerű feladat, éppen ezért majd részenként közöljük a Kállay család „rövid”, ámde igaz történetét.
A gyűjteményben folyó munka a tárgyi anyag nyilvántartásán és bemutatásán túl új utak felé terel minket, figyelembe véve azt az el nem hanyagolható tényt, hogy a világ megváltozott, és vele változtak az emberi igények is. Éppen ezért olyan kiállítási anyag bemutatását tervezzük, amely most az ókori Egyiptomba, Görögországba és a Római Birodalomba kalauzol el minket, egy olyan köntösbe csomagolva, amely „di­zájn­­jának” a híre remélhetőleg növeli jó hírünket szerte az országban.

Jubileum – ünneppel

Húszéves lett a Kállay Gyűjtemény, és hogy megérte e szép kort, sok embernek köszönhető: egykori és jelenlegi fenntartóknak városi és megyei vonalon; az pedig, hogy van jövőképünk, jelenlegi városvezetésünknek köszönhető… A gyűjtemény szakmai hírneve dr. Lakatos Sarolta nevéhez fűződik, aki több mint 18 évig vezette azt, élete főművét teremtve meg azáltal, hogy rendszerezte, leltározta, kiállította és publikálta az itt található ritkaságokat, és őrizte azt az utókornak. Nekünk, utódoknak a feladatunk a gyűjtemény minél szélesebb körben való megismertetése, és egy széles körű polgári-nemesi gyűjtemény létrehozása. Ehhez a Kállay Gyűjtemény Múzeuma több olyan adottsággal és lehetőséggel is rendelkezik, amely képes lesz ezt a tervet segíteni és megvalósítani. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a gyűjtemény nemcsak megyei gyűjtőkörrel rendelkezik, hanem országos, sőt határon túli gyűjtési lehetőségekkel is, ami igen ritka, egyedi adottság! Most, hogy 20 évesek lettünk, ünnepelni fogunk: konferenciával, kis kiadvá­nyokkal, de megünnepeljük Kállay Miklós miniszterelnök 20 éves újratemetésének évfordulóját is, Kálló­sem­­jén­ben.

Dr. Ulrich Attila
történész, igazgató
 


Megosztás
Ma Rebeka, Dorina napja van.
Első kézből
Deviszont »
De sokan és sokszor mondták azt iskolában vagy egyebütt, hogy vagy de, vagy viszont. A kettő együtt nem jó! A kifogásnak volt némi szakirodalmi alapja, mivel a Nyelvművelő kéziszótár puszta szófecsérlésnek és kötőszóhalmozásnak tekinti, ugyanakkor megjegyzi, hogy a mindennapi beszédben meglehetősen gyakori a de és a viszont együttes használata. A Magyar nyelvhasználati szótár pedig úgy fogalmaz, hogy a de viszont használata gyakori a nyomatékosítás érdekében.
Hirdesse Nyíregyházán első nagy királyunk emlékezetét... »
A megyeháza homlokzatának egyik fülkéjében államalapító István királyunkra tekinthetünk. Szabolcs vezér társaságában a szentté avatott uralkodó ünnepélyes díszben áll, fején korona, jobbjában az országalmát tartja, míg balja a kardja markolatán nyugszik. Kallós Ede alkotása 1897 óta éke az épületnek. Büszkélkedhetünk még egy István királyt ábrázoló szoborral: a főiskola parkjában 2001-ben leplezték le Nagy Lajos Imre szobrászművész alkotását.
Újraéledő tanyavilág »
Jól működik a tanyagondnoki szolgálat a Nyíregyházához tartozó bokortanyákban. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint Vadilku néni, Jolika néni és többek között Ágházi mama elismerő szavai, akik ott jártamkor megbecsüléssel és tisztelettel beszéltek a tanyagondnokaikról. Azokról az emberekről, akik ebédet visznek nekik a tanyára, bevásárolnak, tüzelőt aprítanak, és ha kell, még életet is mentenek, de ami a legfontosabb számukra, hogy mindennap van, aki megkérdezi tőlük: „Hogy tetszik lenni?”.
Legfrissebb szám, olvassa online! »
Nyíregyházi Napló archívum »






 
Hírek
Városháza
Városinfo
Amennyiben kérdése, vagy észrevétele lenne üzenjen szerkesztőségünkbe!
Impresszum