Rendezvénynaptár
 
Programajánló

Első kézből

Glória fifty six!

2013.02.22.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlás a Szilágyi László és társai per jogtörténeti elemzése címmel írta dr. Lupkovics György, az elítélt nagyapja hatására doktori értekezését a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A nyíregyházi szerzőt, kutatómunkájának részleteiről kérdeztük, s a nagypapáról, aki a kommunista diktatúra – eddig keveset emlegetett, nyíregyházi – áldozata.

– A doktori dolgozata témájául az ‘56-os forradalom utáni megtorlás, nevezetesen a Szilágyi László és társai per jogtörténeti elemzését választotta. Mi motiválta a témaválasztásban?
– A nagyapám, dr. Lupkovics György a per XII. r. vádlottja volt. Az ügyész rá is halálbüntetést kért. Elbeszélései nyomán több olyan kérdés fogalmazódott meg bennem, ami nem illeszkedett az uralkodó 56 értelmezéshez, felfogáshoz. Úgy gondoltam, nyomozói és jogászi tapasztalataim alapján, a saját elképzeléseim szerint vizsgálom meg a történéseket.
– Nagy felháborodást és sztrájkokat váltott ki ‘56. november elején a több száz vagy több ezer magyar deportálásának híre Ungvárra és Sztríjbe. A záhonyi állomáson a marhavagonokból kidobált papír fecnikből derült ki a skandalum. Ön volt az első magyar kutató, aki betekinthetett a KGB irattárába. Ki, kik álltak a deportálások hátterében?
– Általánosnak tekinthető az ezzel kapcsolatos vélemény, hogy ez a KGB elnökének, Szerov tábornoknak az ötlete volt. Ez igaz. Azonban, hogy helyi szinten kiket deportáljanak, azt már a magyar belügyi és pártvezetőkre bízták. Így volt ez Szabolcs megyében is. Nyíregyházáról, valamint Nyírbátorból és környékéről vittek el embereket szovjet börtönökbe. Szerintem a szabolcsi deportálások hátterében elsősorban az államvédelmisek személyes indítékai állhattak.

Pontos képet kaphatnak

– Mi volt a KGB szerepe a foglyok kihallgatásában?
– Az iratok alapján elmondható, hogy a KGB önállóan végezte a kihallgatásokat, magyarok nem voltak jelen. Azonban forró drót volt a budapesti KGB rezidencia és Ungvár között. A nyíregyházi államvédelmisek többször is jártak Ungváron, különböző anyagokat adtak át a KGB-seknek, igyekeztek befolyásolni őket. A szovjet kihallgatók csak azokat tekintették bűnözőknek, akik erőszakos, fegyveres események résztvevői voltak. Szilágyi minden igyekezetével a rend fenntartásán volt. Pintér István, mint a Szovjetunióban Frunze Katonai Akadémiát végzett volt katonatiszt, keményen bírálta a nyíregyházi fogva tartás körülményeit, a kihallgatók módszereit, a veréseket. Mivel a Szovjetunióbeli fogva tartás és az ottani kihallgatások minden elemükben jogszerűtlenek voltak, ezért azt a későbbi perekben nem tudták közvetlenül felhasználni. A nyíregyháziak esetében az ungvári kihallgatásokat megismételték a nyíregyházi börtönben december 12-én, és ez került be a későbbi büntetőeljárás anyagába.
– A deportáltakkal kapcsolatban mi derül ki az ENSZ bizottsági jelentéséből?
– Az ENSZ külön bizottsága igen pontos képet kapott a deportálásokról, mert a volt foglyok közül sokan külföldre szöktek és őket is kihallgatták. A Héderváry gyűjteményt közzétette az OSA. A CC tanút én magam Lengyel Antalként azonosítottam. Minden érdeklődőnek ajánlom, hallgassa meg ezt a tanúvallomást, első kézből, pontos és hiteles képet kap a nyíregyháziak deportálásáról.
– Nyíregyházáról kiket deportáltak?
– Dandos Gyulát, Kabai Dezsőt, Kalló Ernőt, Lengyel Antalt, dr. Lupkovics Györgyöt, Maleczki Miklóst, Márföldi Istvánt, Pintér Istvánt, Rácz Istvánt, Szilágyi Lászlót és Vereczki Györgyöt.
– Nyíregyházán nem történtek a forradalmárok részéről túlkapások, mégis két embert, Szilágyi Lászlót és Toma­sovszky Andrást felakasztották. Mi áll az aránytalanul szigorú ítélet hátterében?
– A sértettség, a személyes bosszúvágy, az elrettentés. Rajtuk kívül még dr. Lup­ko­vics Györgyre kért az ügyész halálbüntetést. Szilágyi volt a megyei vezető. Tomasovszky kisgazdapárti apja 1946-ban főispán volt. A forradalom utáni megtorlásban jelentős számban voltak e pártnak az emberei áldozatok. Szilágyiék az ítéletekkel elégedetlen Benkei András közbelépése miatt kaptak halálbüntetést.

Emberi sorsok

– Milyen módon szervezték át a bíróságot, ügyészséget, ami lehetővé tette, hogy a hatalom kiszolgáló gépezeteként működjenek?
–1945 után az új állami vezetés hatalmának megszilárdítása jegyében elbocsátotta a bírói és ügyészi kar jelentős részét, ám a pótlásra nem volt megfelelő ideje. A „szakképzést” az úgynevezett bírói és államügyészi akadémia beindításával oldották meg. Ennek az volt a célja, hogy a proletárhatalmat hűségesen szolgáló kádereket képezzen. Az egyéves akadémiát sikeresen elvégzők pedig ítélőbírók és államügyészek lehettek, igaz, csak büntetőügyekben járhattak el. Összesen 69-en kaptak államügyészi kinevezést.
– Betekinthetett az ÁVH-sok, bírák, a beszervezett ügynökök személyi anyagába. Mit talált a „nyitott könyvben”?
– Egy szörnyű, elborzasztó világot ismertem meg. Ez az oka, hogy mindez ideig könyv alakban nem jelentettem meg dolgozatomat. Emberi sorsok, tönkretett, tönkrement életek, de bátor harcos magatartás is volt szép számmal. Fontos kiemelnem, hogy a fő ideológiai ellenség a kisgazdapárt volt, megyei apparátusában megtalálható a hatalom beépült ügynöke.
– Nem kapott engedélyt az ügyészség személyi anyagának kutatására. Bírósághoz fordult, ami végül sikerrel zárult. Kinyíltak-e azok az akták is idővel?
– Szilágyi László és társai ügyében dr. Abonyi Arnold és Alexa Miklós szerepe volt a meghatározó. Ezért kértem ki személyi anyagukat, melyet az ügyészség megtagadott. Emiatt kellett perre mennem. Alexa Miklós ÁVH-s vizsgáló volt egy rövid ideig, majd elvégezte az egyéves bírói, valamint államügyészi akadémiát, és egyetemi tanulmányok nélkül megkapta a jogi doktori címet. Abonyi Arnold járt egyetemre, képzett büntetőjogász volt, ám számos jellembeli hibával. Az „ellenforradalmi bűncselekmények” vizsgálatában tanúsított magatartásáért a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatában részesült.

Trizner Ágnes 


Megosztás
Ma Teofil napja van.
Első kézből
Megfogni, ami láthatatlan, megkötni, ami illanó »
Ez volt az ars poeticája Vietórisz Józsefnek, aki most büszkén lépkedne a kívül-belül megújult Kossuth gimnázium falai között. Az ősrégi evangélikus családból származó Vietórisz József elsőként diákként lépett be e nagy múltú oktatási intézmény kapuin, amikor 1878-ban megkezdte gimnáziumi tanulmányait.
Új közutas honlap »
Már elérhető a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Útinform szolgálatának új weboldala a www.utinform.hu címen.
Modernizálódó ETAP-os rendelők »
Népszerű az önkormányzat Egészségügyi Támogató Alap Programja a háziorvosok körében. A közgyűlés tavaly döntött az alap (ETAP) létrehozásáról. Akkor 8 millió forint keretösszeget biztosítottak vissza nem térítendő támogatás fedezetére, idén pedig már 12 millió forint állt rendelkezésre ahhoz, hogy a nyertes pályázó háziorvosi, házi felnőtt-, gyermekorvosi, fogorvosi praxisok fejleszteni tudjanak. Az idei támogatási program szeptember 30-án zárult.
Legfrissebb szám, olvassa online! »
Nyíregyházi Napló archívum »






 
Hírek
Városháza
Városinfo
Amennyiben kérdése, vagy észrevétele lenne üzenjen szerkesztőségünkbe!
Impresszum