A szövetkezeti rendszer fejlesztése lehet a válságból való kilábalás egyik eszköze

Ma 2012. május 17., csütörtök,
Paszkál napja van.

- Receptbeküldés

2012. február 01. szerda, 14:46

Az ENSZ Közgyűlése a 2012-es évet a Szövetkezetek Nemzetközi Évének nyilvánította, mellyel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szövetkezetekben óriási gazdasági potenciál rejlik, és a rendszer fejlesztése lehet a válságból való kilábalás egyik eszköze.

A szövetkezetek globális jelentőségét jól mutatja, hogy világszerte mintegy 1 milliárd ember tagja valamilyen szövetkezetnek, illetve például az Egyesült Királyság legnagyobb szövetkezete 13 milliárd eurós árbevételt ér el éves szinten. Magyarországon a korábban virágzó szövetkezetek többsége nehezebb körülmények között működik, azonban számos kezdeményezés célozza a szövetkezeti rendszer újbóli megerősítését.

Hazánkban napjainkban viszonylag kevés figyelmet kapnak a szövetkezetek, melyek azonban globális szinten széles társadalmi és gazdasági beágyazottsággal rendelkeznek. Világszerte összesen mintegy 3 milliárd ember biztosítja a megélhetését valamilyen szövetkezet keretében, de Nyugat-Európában is számos példa van arra, hogy jelentős a szövetkezetek szerepe. Írországban a lakosság 70%-a, Finnországban 60%-a, míg a szomszédos Ausztriában 59%-a tagja valamilyen szövetkezetnek. Magyarországon ez az arány egyébként 8%. Az úgynevezett Global300 (a világ 300 legnagyobb szövetkezete) 2008-ban 1.600 milliárd dollár értékű GDP-t termelt, mely kevéssel marad el Oroszország, a világ nyolcadik legjelentősebb gazdaságának, teljesítményétől.

A szövetkezeti rendszerben működő gazdálkodó szervezetek lényege, hogy a szövetkezet tagjai a tulajdonosok. A tagok a vállalkozás különböző érdekcsoportjaiból tevődnek össze: a fogyasztókból, termelőkből, illetve a dolgozókból, ez jelenti a legfőbb előnyt is a „hagyományos” vállalkozói formákkal szemben. Hiszen nem egy viszonylag szűk tulajdonosi csoport élvezi elsősorban a megtermelt profitot, hanem minden érdekcsoport, akik természetesen ez által sokkal inkább érdekeltek a sikeres működésben. Szövetkezetet viszonylag egyszerűen lehet alapítani, mindössze 7-10 fő társulása szükséges hozzá, nincs szükség viszont többszázezres törzstőkére, a tagok az alapszabályban meghatározott összegű részjeggyel tudnak hozzájárulni az induláshoz.

Hazánkban jelenleg összesen 2.959 szövetkezet működik. A külföldön is példaértékűnek tartott magyar szövetkezeti alapú kiskereskedelem 1881-ben indult. Ma az egyik legsikeresebb szövetkezeti alapú kereskedelmi lánc a Coop-csoport, mely az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója, alkalmazottainak száma meghaladja a 30.000 főt, éves forgalma pedig eléri az 510 milliárd forintot.

Az ENSZ által meghirdetett Szövetkezetek Nemzetközi Éve legfőbb célkitűzése, hogy hangsúlyozza a szövetkezetek jelentőségét, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti rendszer fejlesztése megoldást jelenthet a világválságból való kitörésre. Ezt támasztja alá az a globális szintű megállapítás, hogy a szövetkezetként működő vállalkozások (főként a fogyasztási-, ipari- és szolgáltató szövetkezetek) általánosságban ellenállóbbak a válsággal szemben, köszönhetően demokratikus döntési folyamatuknak, rugalmasságuknak, illetve a tagok egymás iránt tanúsított szolidaritásának.

A Szövetkezetek Nemzetközi Évéhez Magyarország is csatlakozott, ennek keretében a szövetkezetek legjelentősebb érdekképviseleti szervezete, az Országos Szövetkezeti Tanács célja, hogy a kormánnyal kötött stratégiai együttműködési megállapodás keretében, azt tovább erősítve konkrét programokkal új alapokra helyezze és felvirágoztassa a szövetkezeti rendszert, melynek integrációs tevékenysége az elmúlt években nem kapott kellő politikai támogatást, ösztönzést.

„A szövetkezetekkel összefüggő állami aktivitás növelésére, világos célmeghatározásra ma különleges szükség mutatkozik, hiszen a szövetkezetek - főleg a mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre, pénzügyi és a szociális szektorra alapozottan - nagymértékben elősegíthetik a munkahelyteremtést, ez által a válságból való kilábalás egyik eszközét is jelenthetik. A helyi közösségekre és a helyi gazdaságra épülő szövetkezetek hálózati rendszere a vidéki települések kohézióját erősíti, új minőségű együttműködést alapoz meg. Éppen ezért az Országos Szövetkezeti Tanács, kihasználva az ENSZ kezdeményezését, arra törekszik, hogy konkrét cselekvési programokat valósítson meg, melyhez nagy szükség lenne az állam erőteljesebb szerepvállalására, a működés jogi körülményeinek javítására is, hiszen meggyőződésünk, hogy a kormánynak is célja és érdeke, hogy a hazai gazdasági fellendülés érdekében a szövetkezésben rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza” – mondta Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke.

A Magyar Iparszövetség szintén fontos szerepet tölt be a különböző szövetkezetek, szövetségek érdekképviseletében. A szervezet 2012-ben nagy hangsúlyt fektet a szociálisan leghátrányosabb helyzetű csoportok, elsősorban a romák felzárkóztatására. „A gazdaság fellendítésében nagyon fontos szerepet játszik a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, illetve tartósan alacsony jövedelmű emberek gazdasági aktivizálása. Ennek egyik módja a vállalkozásalapítás, illetve szociális szövetkezetek létrehozása általuk, melynek elősegítése érdekében a kormány különböző pályázati lehetőségeket biztosít. A Magyar Iparszövetség ezekben a pályázatokban kíván jelentős segítséget nyújtani a pályázók szakmai támogatása által”- fűzte hozzá Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) látja el a Coop-csoporthoz tartozó több mint 1300 kis- és középvállalkozás érdekképviseletét. „A szövetkezeti alapokon nyugvó Coop-csoport a hazai piac legnagyobb forgalmú franchise-rendszere. Közel 3000 bolttal és további 2000 kisebb üzlettel rendelkezik. A bolthálózat az ország közel 3200 településén van jelen, ahol naponta mintegy 1,5 millió vevő fordul meg. Az üzletlánc törzsvásárlói jelenleg a 600 ezer főt is meghaladják. A csoporton belül jelenleg meghaladja az ezret az integrált kiskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó boltok száma” – fogalmazott Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.

A Szövetkezetek Nemzetközi Évéhez kötődő, OSZT által megrendezésre kerülő magyarországi programok:

•   Az OSZT a Szövetkezetkutató Intézettel közösen készített szövetkezetfejlesztési kutatási tanulmánya alapján ajánlásokkal segíti elő a szövetkezeteket szabályozó jogalkotási folyamatot
•   2012. július 7.: A Nemzetközi Szövetkezeti Nap hazai központi ünnepségének összekapcsolása a Szövetkezetek Nemzetközi Évével, melynek keretében a jogalkotás, a működés, gazdálkodás tapasztalatainak összegzésén túl, jövőbe mutató feladatok, célok kijelölése is napirendre kerül
•   2012. október 31.: Takarékossági Világnap

Az OSZT tagszervezetei saját programokat is szerveznek a Szövetkezetek Nemzetközi Éve kapcsán, melyekről a szervezetek külön tájékoztatást nyújtanak az érdekeltek részére.
###

Országos Szövetkezeti Tanács

Az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) célja a hazai ágazati szövetkezeti érdekek képviselete a kormányzat felé, illetve a Magyarországon működő és a jövőben megalakuló szövetkezetek kiegyensúlyozott működési és gazdálkodási körülményeinek elősegítése, a szövetkezetek és vállalkozások közötti esélyegyenlőség megteremtése. Fontos feladata továbbá az integráló tevékenység, a különböző tevékenységi körök köré szerveződő szövetkezetek közötti együttműködés, összhang megteremtése. Az Országos Szövetkezeti Tanács az érdekérvényesítési és integrációs feladatain túl a nemzetközi szövetkezeti mozgalommal is szoros kapcsolatot ápol.

További információ az OSZT és tagszövetségei kapcsán: http://www.losz.hu/oszt/tagszov.php

További információ:

Hanyecz Imre
Tamara Hagen Cons.
Tel.: 06 1 430 0517
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Sajtó-háttéranyag
2012. február 1.

Esettanulmány – ÁFEOSZ-COOP Szövetség:

•   Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) egy országos társadalmi, gazdasági, szakmai, vállalkozói, munkaadói érdekképviselet, 1990-ben alakult meg (jogelődje a SZÖVOSZ volt). Alapvető célja a kizárólagosan magyar tulajdonban álló szövetkezeti alapú kereskedelmi lánchoz, a Coop-csoporthoz tartozó több mint 1300 kis- és középvállalkozás érdekképviselete.

•   A magyar szövetkezeti kereskedelmi rendszer kialakulása: Gróf Károlyi Sándor indítványára 1881-ben kezdte meg működését a Gazdakör, majd megalakult a Magyar Gazdaszövetség, amelynek keretében létrehozták a Hangyát, mint a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeti Központját. A szövetkezetek az árukat a Központ raktáraiból igényelték; a közös beszerzés lehetővé tette az olcsóbb eladási árakat.

•   1946 és 1949 között a szövetkezeti mozgalmat kampány keretében átalakították, az újonnan létrehozott földműves szövetkezetekben egyesítették a meglévő szervezeteket, majd később a kereskedelmi szövetkezetek elnevezését Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetre (ÁFÉSZ) változtatták és újrafogalmazták politikáját. A szövetkezeti törvény társadalmi szervezetekként és vállalatokként határozta meg a szövetkezeteket, s létrejött a Szövetkezetek Országos Szövetsége, a SZÖVOSZ.

•   A 90-es évek elején a SZÖVOSZ átalakulását követően létrejött az ÁFEOSZ. Egyértelművé vált, hogy az ÁFÉSZ-ek piaci pozíciójának stabilizálásához, a versenyképesség fenntartásához egyfajta átalakulásra van szükség.

•   Az ÁFEOSZ 1992. évi Kongresszusán megszületett a döntés arról, hogy az ÁFÉSZ-ek – hatékonyságuk növelésének érdekében – fő tevékenységükké az élelmiszerek és napi cikkek forgalmazását teszik. Ezzel összefüggésben határoztak arról is, hogy a nagytételű beszerzéseket központilag koordinálják, a konkrét teendők ellátására pedig létrehoznak egy önálló, nonprofit alapokon nyugvó nagykereskedelmi hálózatot, mely kezdetben alapvetően a megyékhez illeszkedő, 17 egységből álló Pro-Coop rendszer volt. A ’90-es évek közepétől a multinacionális kereskedelmi láncok kiélezett piaci versenye is kikényszerítette egy országos szövetkezeti üzletlánc megalakítását, melyről az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 1995-ben határozott, a Coop Üzletlánc megalapításával.

•   A szövetkezeti kereskedelem piaci pozícióinak megőrzésére, erősítésére szükség volt egy olyan gazdasági társaság formájában működő szervezet létrehozására, amely a megváltozott piaci körülmények között – tőkeerejének és a tevékenységéből származó bevételének köszönhetően – is képes volt biztosítani a vállalkozás versenyképességét. A közös beszerzési és kereskedelemszervezői feladatok országos ellátására az ÁFEOSZ 1997-ben megalapította a CO-OP Hungary Zrt.-t.

•   A szövetkezeti alapokon nyugvó Coop-csoport a hazai piac legnagyobb forgalmú franchise-rendszere. Közel 3000 bolttal és további 2000 kisebb üzlettel rendelkezik. A bolthálózat az ország közel 3200 településén van jelen, ahol naponta mintegy 1,5 millió vevő fordul meg. Az üzletlánc törzsvásárlói jelenleg a 600 ezer főt is meghaladják. A csoporton belül jelenleg meghaladja az ezret az integrált kiskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó boltok száma. A csoport az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 000 főt. A cégcsoport összforgalma eléri az 510 milliárd forintot.

Globális statisztikai adatok a szövetkezetek működése kapcsán:

1. Táblázat: Vállalkozások tulajdonosi formája világszerte – részvényesek és szövetkezeti tagok száma*

Tulajdoni forma   Személyek száma
Részvényesek – közvetlen tulajdonosok   328 millió fő
Részvényesek – közvetett tulajdonosok   565 millió fő
Szövetkezeti tagok – közvetlen tulajdonosok   1.000 millió fő

2. Táblázat: Szövetkezeti tagok és részvényesek aránya a teljes népességhez viszonyítva régiós bontásban*

Régió   Szövetkezeti tagok aránya   Közvetett részvénytulajdonosok aránya   Közvetlen részvénytulajdonosok aránya
Afrika   7,4%   4,1%   1,3%
Amerika   19,4%   16,7%   9,2%
Ázsia – Csendes Óceán   13,8%   6,9%   4,4%
Európa   16%   12,9%   7,5%
Világszerte   13,8%   8,7%   5%
* Forrás: Ed Mayo: Global Business Ownership 2012, Co-operatives UK Limited, http://www.uk.coop/2012/global

3. Táblázat: A Global300 (a világ 300 legnagyobb szövetkezete) csoportjához tartozó, az adott országban működő szövetkezetek éves árbevétele az adott ország gazdaságának teljes árbevételéhez képest (2008) **

Ország   A szövetkezetek árbevételének aránya
Franciaország   28%
Egyesült Államok   16%
Németország   14%
Japán   8%
Hollandia   7%
Egyesült Királyság   4%
Svájc   3,5%
Olaszország   2,5%
Finnország   2,5%
Korea   2%
Kanada   1,75%

4. Táblázat: a Global300 csoportjának tíz legmagasabb árbevétellel rendelkező tagja (2008) **

Rangsor   Név   Ország   Szektor   Forgalom (milliárd dollár)
1.   Crédit Agricole Group   Franciaország   Pénzintézet/Hitelszövetkezet   103,58
2.   Groupe Caisse D’Epargne   Franciaország   Pénzintézet/Hitelszövetkezet   58,54
3.   Zen-Noh (Mezőgazdasági Szövetkezetek Nemzeti Szövetsége)   Japán   Mezőgazdaság/Erdőgazdálkodás   56,99
4.   Confédération Nationale du Crédit Mutuel   Franciaország   Pénzintézet/Hitelszövetkezet   56,69
5.   Zenkyoren   Japán   Mezőgazdaság/Erdőgazdálkodás   52,33
6.   ReWe Group   Németország   Fogyasztói/Kiskereskedelmi   49,60
7.   E. Leclerc (S.C. Galec)   Franciaország   Fogyasztói/Kiskereskedelmi   48,30
8.   Rabobank Group   Hollandia   Pénzintézet/Hitelszövetkezet   43,00
9.   National Agricultural Coopeartive Federation (NACF)   Korea   Mezőgazdaság/Erdőgazdálkodás   32,39
10.   CHS Inc   Egyesült Államok   Mezőgazdaság/Erdőgazdálkodás   32,17
** Forrás: International Co-operative Alliance: Global300 Report 2010, http://www.ica.coop/publications/Global300Report2011.pdf