Nem kacsa a Nyírvidéki Kisvasút újraindításának híre

Ma 2012. május 17., csütörtök,
Paszkál napja van.

- Receptbeküldés

2012. február 19. vasárnap, 15:09

A napokban bejárta a helyi weboldalakat az a hír, hogy a debreceni Kárpát-medencei kisvasutak XVIII. Találkozóján elhangzott, hogy egy alapítvány segítségével újraindíthatják a kecskeméti és a nyírvidéki kisvasutat. A hír kapcsán megkerestük az érintett alapítvány elnökét, aki megerősítette, hogy nem kacsa a hír.

Ahogy mi is, mások is szkeptikusak voltak a hír hallatán, hiszen hasonló hírek időről-időre szárnyra kapnak, de jelentős előrelépés nem történt az ügyben. Szerkesztőségünk munkatársai is, több ilyen hírnek is utánajárta. Legutóbb decemberben annak, hogy egy alapítvány veszi majd át a Nyírvidéki Kisvasutat. Ekkor még a tulajdonos MÁV Zrt. sajtóosztálya, cáfolta a hírt. Erre a kérdésre és számos felvetésünkre is készségesen adott választ Major Andrea, az Élő Mini-Világ Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Nyírvidéki (Rétközi) kisvasút

Először is arra szeretnék kitérni, hogy önök megkeresték a MÁV Zrt. Sajtóosztályát és ők nem tudtak érdemben semmiről tájékoztatást nyújtani. Természetesen el sem kezdtük volna a munkánkat, ha többek között a MÁV különböző osztályaival, az ezeket vezető, vagy képviselő személyekkel nem egyeztettünk volna, és ez természetesen a legfelsőbb szintekig megtörtént. Sajnálom, hogy a sajtóiroda nem tud róla, de ez a munkánkat igazából nem befolyásolja. A kisvasút 2009-es leállítása előtt is figyelemmel kísértük már a történéseket, és már akkor fel merült a MÁV-val való közös turisztikai hasznosítás is. Erre a vasúttársaság általános lehetőségei miatt, nem kerülhetett sor. A 2010-2011-ben elkezdett (már az üzemszünet elrendelését követő) megbeszéléseken világossá vált, hogy mind a két egykori MÁV kisvasút, csak turisztikai hasznosítású, tehát nem közforgalmú vasútként éledhet újjá. Ennek kimondására a NFM szolgáltatási megrendelési főosztálya részéről sor is került. Ez többek között azt jelenti, hogy az Magyar Állam nevében, az NFM nem rendel meg közszolgáltatási tevékenységet, a jövőben, a kisvasutat üzemeltetőtől. Így nem kerülnek megtérítésre, a menetdíjjal nem fedezett költségek sem a központi költségvetés részéről. Ez a vasútüzem számára azt jelenti, hogy a menetdíj politikáját szociálpolitikai kedvezmények nyújtása nélkül kell megterveznie. A továbbiakban csak üzletpolitikai kedvezmények nyújtására lesz mód.

Fotó: Hoványi Péter

Természetesen az állam nem hagyja ellátatlanul a térségeket, hiszen a kisvasút/vasutak mentén közlekedő autóbuszjáratokon az érvényes társadalom politikai kedvezmények érvényesíthetőek lesznek. Egyébként ilyen jellegű finanszírozás mellett üzemelnek a környező országok turista vasútja is, azzal a kiegészítéssel, hogy az infrastruktúra megőrzéséhez, fejlesztéséhez, még a magántulajdonú turista vasutak esetén is hozzájárul a tartomány, város, esetleg a központ költségvetés. Ez ritkán támogatás, inkább egy-egy projekt támogatását jelenti. Ez a hozzájárulás azonban a még közforgalmat is lebonyolító turisztikai vasutaknál sem haladja meg az 50%-ot, projekteknél esetleg a 80%-ot. Arra a Nyírvidéki (Rétközi) kisvasúton is lehetőség lesz, hogy a megye, vagy a járás, járások a közszolgáltatást rendeljenek meg a kisvasutat üzemeltető szervezettől, ami így lehetővé teszi a társadalompolitikai jegyár kedvezménnyel utazók miatt keletkező veszteség pótlását is.
A jelenlegi tárgyalások, minisztériumi egyeztetések, tehát ezen elvek mentén folynak, ezen tárgyalások alatt kerülhet tisztázásra az infrastruktúra tulajdon és kezelői joga is. A környező országokban a központi támogatás nélküli turista vasutak infrastruktruái, az üzemeltető társaság tulajdonában vannak, esetleg az elidegenítésnél van kikötve az állam részéről opciós jog. Ennek az az oka, hogy az így még tulajdonnal sem rendelkező államtól, nem kérhető támogatás sem. A mi javaslatunk egy köztes megoldás volt, tehát maradjon az államnál a tulajdonjog, mi kértünk egy üzemeltetői jogot, viszont kértünk az infrastruktúrához központi támogatást is, legalább az első 5 évre. Ez azonban a hazai költségvetés jelenlegi állapota, és a vállalt kötelezettségei miatt egy igen nehéz ügy. És itt térnék rá a következő pontra, a pályahálózat, és a járművek állapotára. A kisvasutak igen leromlott állapotban kerültek leállításra. A Nyírvidéki (Rétközi) kisvasúton a leállást megelőző évben már csak Herminatanyáig volt forgalom. A pályaállapotok leginkább a karbantartás elmaradása miatt annyira leromlottak, hogy a vonatok állandó 10, illetve 20 km/h sebesség korlátozás mellett közlekedtek. Így elvesztették utasaik legnagyobb részét, és az ezzel párhuzamosan kiépülő színvonalas autóbusz közlekedés ezt a folyamatot csak erősítette. Tehát lett egy hatalmas turisztikai potenciállal rendelkező, ipartörténeti értéket képviselő, igen leromlott általános állapotú kisvasút. A pálya, és a kapcsolódó infrastruktúra leromlott állapota mellett, a járműállomány sem mutatott kedvezőbb képet. Ma a Nyíregyházi fűtőházban található járművek közül felújítás nélkül, gyakorlatilag csak egy személykocsi alkalmas a forgalom újbóli felvételére. A mozdonyok, sorozatos meghibásodásokkal küzdöttek, már a leállítást megelőző években is, járműjavítói főjavítást az elmúlt 20 évben nem kaptak. Erre a járműparkra tervezve, a 2007-ben született kisvasúti „tanulmányban” alapozott igen forszírozott menetrendi forgalom teljesen irreális volt. A mostani járműpark, ha nem kerül értékesítésre, és Nyíregyházán marad, egy turisztikai múzeum vasút körülményei között, viszont kedvezően, gazdaságosan használható. Ha a MÁV értékesíti a még meglévő járműveit is, akkor csak a Dombrádon, Nagyhalászon, és Nyíregyházán kiállított járművek újbóli üzembe állításával, esetleg külföldről (Lengyelország, Ausztria, Ukrajna) vásárolt járművekkel lehetséges. Ez egy igen reális „veszély, hiszen szinte folyamatos a járművek értékesítése, átállomásítása, teherkocsi szint már nem is maradt, és a személykocsipark is igen megfogyatkozott. A járműpark megvásárlásának a finanszírozására természetesen lesz forrásunk, de ez több helyről tevődik össze
A kisvasút felújítására, újbóli üzembe állítására leginkább pályázati források igénybevételével kerülhet sor. Ez viszont folyamatos több pályázati forrást megcélzó pályázati munkát igényel. A terveink szerint ez 5 év alatt igen jelentős felújítási forrást jelent. Arra nincs mód, hogy egy pályázat keretei belül mindent, vasúti pályát járműveket, infrastruktúrát, turisztikai fejlesztéseket megvalósítsuk. Így valószínűleg egy folyamatos egymásra épülő, a lehetséges forrásokat maximálisa felhasználó, pályázati sorozatra lesz szükség. A kisvasút részleges újraindításra, így a legkedvezőbb körülmények között is legalább 1-2 évre lesz szükségünk. Projektünk kidolgozása, és egyeztetése során, meghatározásra, és minisztériumi előterjesztésre kerültek a főbb célok, így néhány év alatt, Nyíregyháza, egy kisvasúti élő múzeummal, egy színvonalas turisztikai szolgáltatást biztosító különleges kisvasúttal, egy Múzeum villamos vonallal rendelkezhet. A vonal felújítása mellett forrást kell találni a Kótaj község belterületén áthaladó vonalszakasz, városon kívül helyezésére, és a balsai vonalszakasz Rakamaz/Tokajig történő meghosszabbítására is. Így a kisvasút két, a térség jelentős turisztikai pontját köthetné össze. A pályahálózat felújításával, javításával, a turisztikai forgalomban már nem használt megállók megszüntetésével, komfortos, több szolgáltatást nyújtó személykocsikkal, már tényleg vonzó turisztikai célpont, és a térség turizmusának közlekedésébe beilleszthető lesz a kisvasút.
Természetesen Alapítványunk nem egyedül készítette el a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak benyújtott üzleti tervet, hanem számos civil szervezet, és magánemberek, valamint a MÁV segítségével. A térségben megkeresésre kerültek, Jakóts Ádám jóvoltából, az önkormányzatok civil szervezetek is. Sajnos, összesen csak egy önkormányzat Kótaj polgármestere, és egy Nyíregyházi civil szervezet válaszolt megkeresésünkre. Ilyen körülmények között, nem láttuk értelmét, hogy tovább keresgéljünk bárkit is, a projekt jelenlegi állása alapján. Azt azonban megjegyezném, hogy ugyanekkor a Kecskeméti Kisvasút környékén történt megkeresésünkre szinte minden önkormányzat pozitívan válaszolt, valamint támogatásáról biztosított, a helyi Erdőgazdaság, és további turizmusban érintett szervezet is.
Sajnos az elmúlt években, évtizedekben sokan kiábrándultak a kisvasútból, és azt a jelen formájában nem tartják fontosnak, hasznosnak. Most nekünk kell bizonyítani, hogy igen is lehet még jövője, lehet ezt a térség megelégedésére üzemeltetni, ami még közvetlen, vagy közvetett hasznot is képes hajtani a települések, és az ott élők számára – kaptuk a tájékoztatást Major Andreától az Élő Mini-Világ Alapítvány Kuratóriumának elnökétől.

Sipos Marianna