Molnár Béla szólt arról, hogy a vízügyi szervezet a korábbi évekhez hasonlóan az idén is felkészült a jeges árhullámok elleni védekezésre. A Tiszán január 31-én, a Dunán pedig február 3-án rendelt el elsőfokú jégvédekezési készültséget az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT).

A Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen tizenhárom jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt. A Tiszán Tokajban négy, Tiszalökön és Kiskörén két-két jégtörőhajó, illetve a Dunán Baján három,  Gönyűben pedig két jégtörőhajó áll készenlétben. A hajók mindaddig a kijelölt helyeken állomásoznak, amíg a jeges árvíz veszélye fennáll - tette hozzá.

"Jelenleg egyetlen folyón sem alakult ki olyan helyzet, amely a jégrombolást indokolttá tenné, azonban az elkövetkező napokban a tartós hideg miatt minden folyó esetében a jégjelenségek erősödésére, az állójeges szakaszok és a jégvastagság folyamatos növekedésére kell számítani" - fogalmazott Molnár Béla.

A vízügyi szakemberek folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók, úszójárművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat, ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén - részletezte a főigazgató.

Mint megjegyezte: a Kiskörei, illetve a Tiszalöki Vízlépcsőnél, valamint a siófoki nagyműtárgyaknál folyamatosan üzemelnek a jégtelenítő és vízforgató berendezések a létesítmények üzemképességének megőrzése érdekében.