Rendezvénynaptár
 
Programajánló

Első kézből

A színház vigalmi adót fizetett

2013.03.08.

Legalábbis 1934-ben. Protestált is az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete dr. Bencs Kálmán polgármesternél a 10 százalékos adó ellen, ugyanis még Pesten is csak 1 százalék, másutt az országban meg nem is kellett fizetni. Ezt is megtudhatjuk a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárának honlapján található kiváló archív összeállításból.

A teátristák szomorúságát az se enyhítette, hogy gyakran kaptak segélyeket a direktorok a tetemes számláik rendezésére. Nemegyszer jeles színészek horribilis gázsiért mutatták meg tehetségüket ebben az időszakban a nyíregyházi nagyérdeműnek, például Fedák Sári, Molnár Ferenc író második felesége, akiről Ady és Németh László is csodálattal írt, s akinek a neve még a rablóultiban is fogalommá vált. A kiváló humorral, remek előadó-képességgel, bár állítólag kevéssé jó hanggal megáldott primadonna az Okos mama című operettben lépett színre. A páholyjegyekért 20 pengő 30 fillért kellett fizetni, persze a második (!) emeleti helyekért és az állóhelyért kevesebb taksa járt. Vendégszerepelt a Nyírség fővárosában az ő egykori tanára, Rákosi Szidi nagyasszony is, akit előtte pár nappal 60 éves jubileuma alkalmából Horthy Miklós kormányzó is fogadott. A Nemzeti Színház örökös tagjának régi óhaja volt, hogy felléphessen városunkban, ahol egykor Blaha Lujzát is szeretettel köszöntötték. Nagy visszhangja volt Towje Hakohen, a világ egyetlen néger zsidó kántora hangversenyének 1931-ben, de örömmel fogadták Salamon Béla humorista színész társulatát is.

Támogatták a
templomépítést

Komoly hagyománya volt itt a színházba járásnak már a XIX. század második felében is – tudtuk meg Nagy Dóra levéltári munkatárstól. Már 1862-ből is maradtak ránk színházi plakátok, köztük selyem anyagra készültek is vannak. Ekkor még vándortársulatok léptek fel, s meghatározták nekik, melyik csapat melyik kerületben szórakoztathatja a publikumot. Műkedvelők adták elő a Liliomfi című darabot a „vendéglő teremében”, melynek bevételét 1865-ben a református templom építésére fordították, máskor pedig az aszálykár enyhítésére vagy a kisdedóvó megvalósítására használták a befolyt összeget. Minden napra új plakátot kellett nyomtatni, amik ránk maradva remekül prezentálják a különféle társulatok repertoárját. A kecskeméti színtársulat például ő császári és királyi fensége, Frigyes főherceg tiszteletére a Nebántsvirág című darabot adta elő a 19. gyalogezred zenekarának közreműködésével. A páholyok mellett körszékeken és zártszékeken (?) is helyet lehetett foglalni, s a katonajegy az őrmestertől lefelé a földszintre már 20 krajcárért kapható volt. További érdekességek a www.nyiregyhaza.hu oldalon.

Sz.Kántor Éva 


Megosztás
Ma Béla napja van.
Első kézből
HELLÓ Nyíregyháza! a köbön »
Április 25-én ismét a HELLÓ lesz a hivatalos köszönés Nyíregyházán. A megyeszékhely, mely már sikeresen döntött üdvözlési rekordot, 2014-ben újból egy színes eseményekben gazdag tavaszi nappal örvendezteti meg lakóit. Az elmúlt két évben már jól megismert, hatalmas sikernek örvendő egész napos rendezvény újból élményszerző programokkal vár minden korosztályt.
Húsvéti néphagyományok »
A húsvét idejét a niceai zsinat 325-ben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. E napon ér véget a nagyböjt, azaz a hústól való tartózkodás. Mint a néphagyományok többsége, a húsvét is több kereszténység előtti elemet őriz, a tavaszvárással és tavaszköszöntéssel kapcsolatosakat.
A Bencs Villa névadója »
A Sóstói úti villasor egyik impozáns épülete a Bencs Villa. Az épület polgármester lakhelye volt egykor, hiszen itt élt családjával dr. Bencs Kálmán, a villa építtetője és névadója. A sorozat előző részében bemutatott Bencs László legkisebb fiáról van szó, aki 1918-ban lépett apja nyomdokaiba, amikor polgármesterré választották.
Legfrissebb szám, olvassa online! »
Nyíregyházi Napló archívum »






 
Hírek
Városháza
Városinfo
Amennyiben kérdése, vagy észrevétele lenne üzenjen szerkesztőségünkbe!
Impresszum