Rendezvénynaptár
 
Programajánló

Első kézből

A színház vigalmi adót fizetett

2013.03.08.

Legalábbis 1934-ben. Protestált is az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete dr. Bencs Kálmán polgármesternél a 10 százalékos adó ellen, ugyanis még Pesten is csak 1 százalék, másutt az országban meg nem is kellett fizetni. Ezt is megtudhatjuk a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárának honlapján található kiváló archív összeállításból.

A teátristák szomorúságát az se enyhítette, hogy gyakran kaptak segélyeket a direktorok a tetemes számláik rendezésére. Nemegyszer jeles színészek horribilis gázsiért mutatták meg tehetségüket ebben az időszakban a nyíregyházi nagyérdeműnek, például Fedák Sári, Molnár Ferenc író második felesége, akiről Ady és Németh László is csodálattal írt, s akinek a neve még a rablóultiban is fogalommá vált. A kiváló humorral, remek előadó-képességgel, bár állítólag kevéssé jó hanggal megáldott primadonna az Okos mama című operettben lépett színre. A páholyjegyekért 20 pengő 30 fillért kellett fizetni, persze a második (!) emeleti helyekért és az állóhelyért kevesebb taksa járt. Vendégszerepelt a Nyírség fővárosában az ő egykori tanára, Rákosi Szidi nagyasszony is, akit előtte pár nappal 60 éves jubileuma alkalmából Horthy Miklós kormányzó is fogadott. A Nemzeti Színház örökös tagjának régi óhaja volt, hogy felléphessen városunkban, ahol egykor Blaha Lujzát is szeretettel köszöntötték. Nagy visszhangja volt Towje Hakohen, a világ egyetlen néger zsidó kántora hangversenyének 1931-ben, de örömmel fogadták Salamon Béla humorista színész társulatát is.

Támogatták a
templomépítést

Komoly hagyománya volt itt a színházba járásnak már a XIX. század második felében is – tudtuk meg Nagy Dóra levéltári munkatárstól. Már 1862-ből is maradtak ránk színházi plakátok, köztük selyem anyagra készültek is vannak. Ekkor még vándortársulatok léptek fel, s meghatározták nekik, melyik csapat melyik kerületben szórakoztathatja a publikumot. Műkedvelők adták elő a Liliomfi című darabot a „vendéglő teremében”, melynek bevételét 1865-ben a református templom építésére fordították, máskor pedig az aszálykár enyhítésére vagy a kisdedóvó megvalósítására használták a befolyt összeget. Minden napra új plakátot kellett nyomtatni, amik ránk maradva remekül prezentálják a különféle társulatok repertoárját. A kecskeméti színtársulat például ő császári és királyi fensége, Frigyes főherceg tiszteletére a Nebántsvirág című darabot adta elő a 19. gyalogezred zenekarának közreműködésével. A páholyok mellett körszékeken és zártszékeken (?) is helyet lehetett foglalni, s a katonajegy az őrmestertől lefelé a földszintre már 20 krajcárért kapható volt. További érdekességek a www.nyiregyhaza.hu oldalon.

Sz.Kántor Éva 


Megosztás
Ma Virág napja van.
Első kézből
Városunk legkisebb szobra »
A sorozat egy korábbi részében, a Bencs család villájának a bemutatásakor megírtuk, hogy a második világháborút követően az állami tulajdonba vett villa épületében tüdőszanatórium működött. Egy ebből az időből származó képen jól olvasható az épület ekkor betöltött funkciója: „Megyei Kórház Gyermek Tüdőosztálya”.
Az ellopott futár színre lépett Nyíregyházán »
Mondmár Fülöp, Tanúpipőke, Ész Lajos és Lopós Lizett is jelen volt szombaton a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán azon az ősbemutatón, amelyiken Az ellopott futár című Rejtő-regényből készült színpadi adaptációt láthatták az érdeklődők Silló Sándor rendezésében.
Jelentős szerep a reptérnek »
Október elején tartották a Vidéki Repülőterek Szövetségének közgyűlését, melyen a szövetség élére újabb öt évre választottak elnökségi tagokat, többek között a nyíregyházi repülőtér vezetőjét, Horváth Pétert.
Legfrissebb szám, olvassa online! »
Nyíregyházi Napló archívum »






 
Hírek
Városháza
Városinfo
Amennyiben kérdése, vagy észrevétele lenne üzenjen szerkesztőségünkbe!
Impresszum