Rendezvénynaptár
 
Programajánló

Első kézből

A színház vigalmi adót fizetett

2013.03.08.

Legalábbis 1934-ben. Protestált is az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete dr. Bencs Kálmán polgármesternél a 10 százalékos adó ellen, ugyanis még Pesten is csak 1 százalék, másutt az országban meg nem is kellett fizetni. Ezt is megtudhatjuk a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárának honlapján található kiváló archív összeállításból.

A teátristák szomorúságát az se enyhítette, hogy gyakran kaptak segélyeket a direktorok a tetemes számláik rendezésére. Nemegyszer jeles színészek horribilis gázsiért mutatták meg tehetségüket ebben az időszakban a nyíregyházi nagyérdeműnek, például Fedák Sári, Molnár Ferenc író második felesége, akiről Ady és Németh László is csodálattal írt, s akinek a neve még a rablóultiban is fogalommá vált. A kiváló humorral, remek előadó-képességgel, bár állítólag kevéssé jó hanggal megáldott primadonna az Okos mama című operettben lépett színre. A páholyjegyekért 20 pengő 30 fillért kellett fizetni, persze a második (!) emeleti helyekért és az állóhelyért kevesebb taksa járt. Vendégszerepelt a Nyírség fővárosában az ő egykori tanára, Rákosi Szidi nagyasszony is, akit előtte pár nappal 60 éves jubileuma alkalmából Horthy Miklós kormányzó is fogadott. A Nemzeti Színház örökös tagjának régi óhaja volt, hogy felléphessen városunkban, ahol egykor Blaha Lujzát is szeretettel köszöntötték. Nagy visszhangja volt Towje Hakohen, a világ egyetlen néger zsidó kántora hangversenyének 1931-ben, de örömmel fogadták Salamon Béla humorista színész társulatát is.

Támogatták a
templomépítést

Komoly hagyománya volt itt a színházba járásnak már a XIX. század második felében is – tudtuk meg Nagy Dóra levéltári munkatárstól. Már 1862-ből is maradtak ránk színházi plakátok, köztük selyem anyagra készültek is vannak. Ekkor még vándortársulatok léptek fel, s meghatározták nekik, melyik csapat melyik kerületben szórakoztathatja a publikumot. Műkedvelők adták elő a Liliomfi című darabot a „vendéglő teremében”, melynek bevételét 1865-ben a református templom építésére fordították, máskor pedig az aszálykár enyhítésére vagy a kisdedóvó megvalósítására használták a befolyt összeget. Minden napra új plakátot kellett nyomtatni, amik ránk maradva remekül prezentálják a különféle társulatok repertoárját. A kecskeméti színtársulat például ő császári és királyi fensége, Frigyes főherceg tiszteletére a Nebántsvirág című darabot adta elő a 19. gyalogezred zenekarának közreműködésével. A páholyok mellett körszékeken és zártszékeken (?) is helyet lehetett foglalni, s a katonajegy az őrmestertől lefelé a földszintre már 20 krajcárért kapható volt. További érdekességek a www.nyiregyhaza.hu oldalon.

Sz.Kántor Éva 


Megosztás
Ma Marianna napja van.
Első kézből
Nyíregyháza 56-os emlékei »
Az utcákon sétálva megállhatunk városunk 56-os mártírjainak emlékét hirdető szobrok és emléktáblák előtt, hogy egy pillanatra felidézzük életüket, a forradalomban betöltött szerepüket és elmerengjünk a hazáért hozott áldozatukon.
Ha zavarja az avar »
Ilyenkor, ősszel a családi házban élők sok időt töltenek a kertekben, ahol összegyűjtik a lehullott faleveleket, gallyakat, elszáradt egynyári virágokat.
Készülnek a növekvő forgalomra »
A temető ügyfélszolgálatán péntektől vasárnapig ügyeletet tartanak, reggel 8 és délután 4 óra között a sírhelyekkel kapcsolatos bármely ügyet elintézhetik a hozzátartozók.
Legfrissebb szám, olvassa online! »
Nyíregyházi Napló archívum »






 
Hírek
Városháza
Városinfo
Amennyiben kérdése, vagy észrevétele lenne üzenjen szerkesztőségünkbe!
Impresszum